Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

49 szomszédos területet, ha a víznek a terepről lefolyása van. 3. A csatornával a vízválasztó-gerinczeket kell követni és a belőle kivett vizet pótolni. 4. Az esö- és folyóvizet akvaduktok segítségével vezetni el a rajbuhák alatt. 5. A főcsatornából sehol sem engedni közvetlen vízkivételt. 6. A katonai állomások és városok közelében öntözést nem engedni. 7. Elégetni a csatornatisztogatásnál kiásott növényzetet. 8. Nem engedni öntözést az amúgy is egészségtelen vidékeken. A Ganges-csatornának az átszelt vidékek minősége szerint 3 szakasza van. Az első szakasz a vízkivételtől Roorkeeig terjed a Ganges Khadirjában és hossza 30 km. A második, 259 km. hosszú szakasz Roorkeetöl Nanoonig terjed ; e szakasz erős esésű platón vezet át, melynek legnagyobbrészt homok a talaja. A harmadik szakasz Nanoontól a Gangesig tart ; csatornáinak összes hossza 559 km. ; csekély esésű s a talajt itt számos vízfolyás szaggatja meg. Lamairesse e csatornaszakaszok méreteit, esésétr irányát részletesen leírja, s fölemlíti azokat a müépítményeket, melyeket a vízfolyások és a csatorna keresztezésénél építettek s a főcsatorna egyes nevezetesebb kiágazásait. A vízkivétel Hurdwarnál van, hol a gátak segítségével a Ganges mellékágait elzárták. A folyó itt kisvízkor 227-2 m

3 vizet szállít. A főcsatorna Nanoonig balról egy, jobbról két nagy csatornát bocsát ki magából; Nanoonnál pedig két ágra szakad, s a baloldali ág a Gangesbe, a jobboldali a Jumnába folyik. A Myapoornál levő vízfö (Hurdwar alatt) duzzasztó-gátból és a csatornán átvezető szabályozó-hídból áll. A duzzasztó-gát 159'68 m. hosszú; közepén 15 nyílása van. mindenik 305 m. széles; a nyílások közötti pillérek úgy vannak rovátékolva, hogy belejük vízszintes gerendákat lehessen tolni. A gát szélső részei lépcsősen vannak falazva. A pillérek tetejére deszkát szoktak tenni áthidalásul. A vízkivételt szabályozó híd a csatorna fölött 10 ívezetü, mindenik 6T m. széles. A hídpilléreken elül is, hátúi is van rováték az elzárás czéljából : az elzárás 3, egymás fölött álló zsiliptáblával történik. Az alapozást czementbe rakott kavicsfal alkotja. Ott, ahol a csatorna a Khadir mély völgyületében vonul, a torrenseket a csatorna fölött vezetik el. A Ranipoor- és Putritorrensek falazott vályúban folynak át a Ganges-csatorna fölött, melynek feneke közvetlenül a vályú előtt erős bukásban van kialakítva. A torrens vályúja pilléreken nyugszik. Az egyik pillérköz a hajózás czéljaira szolgál. A pillérek rovátékosak, hogy közéjük gerendákat lehessen tolni. Ugyancsak a főcsatornának a Khadirba esö szakaszán található a Rutwoo-torrens keresztezése is, mely a csatornával egy szintben történik. Ily helyeken a torrens medrét szabályozni kellett sarkantyúk segítségével, hogy a víz mindig a keresztezés megállapított helyére menjen, s ne igyekezzék új medret létesíteni. A patak árvizének lebocsátására különös szerkezetű kapuk szolgálnak. A müépítmények alapozása leggyakrabban kutakkal történik. A kutak aljazata erős fakeret, melyen a helyszínén megkezdik a falazást a víz fölött s a sülyesztést csak akkor foganatosítják, ha a falazás megkeményedett. Egész az agyagrétegig hatolnak le a kutakkal, melyek egymástól 0-46—0'76 m. távolságra vannak. A kutak üres belsejét agyaggal, vagy még inkább homokkal kitöltik s aztán a kutakat átboltozzák. A kutak között jól záródó palánkfalat vernek le elöl és hátul. A kutak nem mindig hengeralakúak, többször négyszögletüek, csonka gúlaalakúak és a belső üregüket keresztfal 4 részre osztja. A földet a kútból hosszú nyélre -alkalmazott kotró-vederrel veszik ki, amíg a víz nem mély. Mélyebb vízben az emberek víz alá buknak s úgy kotornak. A nyeles vedret csörlő segítségével húzzák föl. Ha a kút nem sülyed egyenletesen, akkor egyik részét terhelik. Vízügyi Közlemények XX. ^