Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

3d naponkint 44 ezer m

3 szennyes vizet lehet M átmérőjű öntöttvas-csővezetéken a Clichy-hidon át a clichyi kisérleti mezőre nyomni. így tehát naponkint 80.000 m

3 az a mennyiség, melyet öntözésre a csatornavízből kivesznek, ha a munkálatokat befejezik. 1873-ban már a munkák legnagyobb része készen volt. A város a maga részéről mintakertet rendezett be 6 h. nagyságú öntözött területen, hol 2000—2500 frank évi kezelés-költség mellett h.-onkint 7—8000 frank volt az évi bevétel. Eddigelé 571 h. területre történtek aláírások az öntözés berendezése czéljából, de remélhető, hogy rövid idő alatt az összes 80.000 m

3 víz fölhasználható lesz. A csatornavíz kérdése különben Páris városára nézve nem pénzügyi spekuláczió kérdése, hanem inkább közegészségügyi kérdés. A vidéki franczia városokban a csatornázás és a szennyesvizek felhasználásának ügye igen szomorú állapotban van, bár egyes városokban komoly fontolgatás tárgya. Reims-ban 15—17.000 m

3 csatornavíz szennyezi be naponkint a kis Vesle folyót ; itt a szennyes vizet lignittel próbálták dezinficziálni, azonkívül tervezték a rétöntözést is. Versaillesban a csatornalé nagy medenczébe folyik, melyből a Gailly patak veszi vizét ; a patakmenti lakosok mindez ideig hiába próbálták e szomorú állapot ellen fölszólalni. Snnt-Germain-h&n a csatornalé a Pecq patak vizét szennyezte be; újabban czentrifugális szivattyúval emelik ki a szennyesvizet és használják föl kitűnő sikerrel öntözésre. Ezenkívül még számos apróbb helyen próbáltak a szennyes vízzel öntözni ; főként egyes czukorgyárak tisztítják ez úton vizeiket. A csatornavíz kérdése sokkal előbb foglalkoztatta az angolokat, mint a francziákat. Edinburghban több, mint egy század óta használják a csatornavizet öntözésre. Londonban, miután előbb a csatornavizet szabadon bocsátották be a Themzébe, 180 milliónyi költséggel javították meg a helyzetet. A város két parti részén 3-3 főgyűjtő szedi össze a szennyes levet összesen 30.432 h.-ról. A londoni hídtól 30 km.-re Barkingnál és Crossness-nél ömlik a csatornavíz a Themzébe. A betorkolásnál, hol a folyó 700 m. széles, 2380 lóerejü gépek emelik a szennyes vizet, mely naponkint 400.000 m

3-t tesz ki. A torkolati pont elég messze van a várostól, hogy az árapály játéka a csatorna szennyét többé nem nyomhatja vissza a városba. A csatornavíz hasznosítását vállalatba adták; a Metropolis sewage and Essex reclamation company nagyszerű terveket dolgozott ki, melyek szerint 70 km. hosszú csatorna vinne naponkint 300.000 m

3 szennyes vizet a város északi részéről a Maplin homoksivatagra, mely a tenger mellett hasznavehetetlenül terül el. Azonban a tervből alig készült el valami s öntözés alá csak 80 h. területet fogtak. Anglia nedves, ködös éghajlata nem kedvez az öntözésnek s a berendezést nem követhette volna a kellő siker. Megpróbálta aztán a város déli oldalán Crossness-nél egy Native-Guano társulat, hegy kémiailag tisztítsa a csatornavizet. Timsó, szén, vér és mész segítségévei trágyát nyert belőle, de a megejtett kémiai vizsgálatok e trágya értékét nem találták a költségekkel arányosnak. így tehát Londonban a csatornavíz értékesítése még megoldatlan kérdés. Edinburgh-ban már régóta használják a város szennyesvizeit öntözésre. Igen primitiv a mód, a hogyan mintegy 100 h. területre viszik a vizet, de az elért siker kitűnő. A gyönyörű rét h-ja 1500-2000 frank jövedelmet ad. A vízhasználat igen nagy, évenkint és h.-onkint 30.000 m

3-t is kitesz, de a talaj nagyon átbocsátó és sok vizet kibír. A többi kisebb angol városokban is igen sok helyütt találkozunk öntözéssel. Mindenütt egyszerűek a berendezések. A talajt igen erősen alácsövezték úgy, hogy