Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

40 minden nedvesítő árkocska alatt talajcsö vonul el. így a kötött agyagtalaj nagyon átbocsátóvá lesz s 50.000 m

3 vizet is megbír évenkint és h.-onkint. A rétek, főként az öntözött hízórétek igen szépek, bár a pénzügyi eredmény igen csekély. A mezőgazdasági fölhasználáson kívül számos kísérlet történt a csatornavíz kémiai meg tisztítására is. De eddig az elért összes eredmények nem nagyok. Anglia 26 nagy városában naponkint 100.000 m

s csatornavizet használnak föl mintegy 1000 h. öntözésere. Belgium fővárosában nem régen fejezték be az új, rendszeres csatornákat. A városon keresztülfolyó Senne folyót beboltozták, két oldalon oldalcsatornákat építettek fögyüjtökül s fölöttük széles boulevard létesült. A két főgyűjtő egyesül és a Senne jobbpartján 5 km.-re a város alá vezet, hol a Senne-be ömlik, miután egy medenczében előbb dekantálódott. Tervbe vették a csatornavíznek öntöző czélokra való fölhasználását is. Úgy gondolták, hogy vele a Senne mély völgyében 60 h. állandó rétet öntözhetnek. De a tervbe vett terület igen kicsi, mert a csatorna napi vízhozománya legalább 30.000 m

3 és fölmegy 75.000 m

s re is, továbbá a talaj nem nagyon átbocsátó s végül az éghajlat ködös és nedves. Újabban az öntözést megint tanulmányozzák. A vizet a Loo és Penthy platókra óhajtják fölemelni 22—26 m. magasra gőzgépekkel ; itt a talaj homokos, átbocsátó s nem nagy értékű. Németországban Dantzig városában a csatornavízzel mintegy 800 h.-t. öntöznek. Berlin még hátra van csatornázás dolgában. Bécsbűi és Budapestről mérnököket küldtek ki a gennevilliersi mezők tanulmányozására, de még a csatornavízzel nem öntöznek. Itáliában a milánói marciták híresek. Milánó mellett mintegy 1000 hold kiterjedésű ez állandó rét, melyet a Vettabia patak vize öntöz. Naponkint 100.000 m

3 vizet vesznek ki e czélra. Azonban a Vettabia vize igen tiszta, csak kevés szennyeslé folyik belé. Össze sem hasonlítható organikus tartalma dolgában a Szajnával, vagy a Tliemzével a csatornák beömlése alatt. A talaj igen átbocsátó úgy, hogy a Vettabia vizét négyszer használják föl, mielőtt a Lambroba ömlenék. Itáliában még Florencz-heu tettek tanulmányokat a csatornavízzel való öntözésre. Spanyolországban, Valenciában Huerta város öntözi a Rusafa csatornával fözelékes kértéit. A csatorna 100.000 lakójú város szennyes vizeit veszi magába, de miként Milánóban, úgy itt is a víz nem nagyon inficziált. Általában azt mondhatni, hogy csupán az öntöző módszer tisztítja meg tökéletesen a csatornák szennyes vizét. A kémiai és mekánikai módszer az oldott anyagokat nem veszi ki jól a vízből s így a közegészség szempontjából nem tökéletes s azonkívül az oldott anyagok mezőgazdaság szempontjából is elvesznek. 3. Az 1869—70-beii épült lucerni hid. (Po,nt construit à Lucerne en 1869—70.) írta : Jules Gaudard. A lucerni hid a Reuss folyón vezet át ott, ahol a Vierwaldstädti tóba ömlik. A híd 7 nyílású s 190-28 m. hosszú. A baloldali hídfő és az 1, 2, 3 hídoszlopok czölöprácsra alapozottak, amennyiben itt A mélység nem nagy s a czölöpökkel a SZÍVÓS márga-réteget el lehetett érni. A 4, 5, 6 pillér és a jobboldali hídfő pneumatikus alapozást nyert. A munkakamrát belül falazott inggel látták el. A munkakamrából 3 cső nyúlt föl. A két szélső, légkamrával ellátott a munkások ki- és beszállására