Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.358 Stettin az Odera mellett 63 km.-nyire van a tengertől; a tengerbe Stettin Haltból a Swinén át közlekednek; a Swine torkolatánál fekszik Suinemünde, mely Stettin kikötőjének kiegészítő része. A Swine megjavítása, a Haff kotrása és az Oderán végrehajtott munkálatok következtében az 5'7 m. mélyjáratú hajók Stettinig közlekedhetnek, de kotrással 6'3 m.-re törekednek. Swinemündénél a bejárót mólók segítségével tartják fönn. A kikötö itt rakodópartokból, kisebb medenczékböl és téli kikötőből áll. Itt is szép fölszerelés és vasúti kapcsolkozás van. Stettin kikötőit az Odera, Danzig és Parnitz rakodópartjai adják, összesen 138 km. hosszúságban; felszerelésük igen jelentékeny. 1817 —1864-ig Swinemiindében 5'5 millió frk, 1864-től kezdve Stettinben 5'9 millió frkot fektettek a kikötömunkálatokba. Danzig 6-5 km.-re fekszik a Visztula torkolatától Mottlau mellett, I îégen a Visztula Neufahrwassernél szakadt a tengerbe, de 1840-ben új utat nyitott magának s Danzig és Neufahrwasser felé csak holt. ág maradt hátra. Ez a helyzet kedvezővé vált a kikötö létesítésére, mert a holt ágat az élőtől zsilippel zárták el, mely a jégnek és hordaléknak a holt ágba jutását megakadályozza, a hajók közlekedését pedig megengedi. A holt ágban aztán kotrással tartják fönn a mélységet, melynek nagyságát 7 m.-re irányozták elő. A holt ág torkolata előtt a Patziger Wiek-öböl terül el nagy mélységével (10—60). mely védett és igen alkalmas elökikötőül szolgál. A kikötőt a tenger mellett Neufahrwasser rakodópartjai és medenezéje, a holt Visztula és Danzigban a Mottlau két ága létesíti. A tengerészeti arzenálnak is van a Visztulán kikötö- és hajójavító-helye. A munkálatok költsége 1869-töl 83-ig 616 millió frkra rúg. Königsberg a Frisches Haltba szakadó Pregel mellett a torkolattól 7 km.-re s a tengertől 40 km.-re van. A Frisches Haltból a tengerbe a Pillán áttörésen lehet közlekedni, melynek torkolatát mólókkal és kotrással védik ez elhomokolástól. Pillau az elökikötöjet képezi Königsbergnek s a bejáró rakodópartjain kivül több medenezéje is van. A Frisches Haltban a hajóutat kotrással tartják fönn. Königsbergben a kikötőt a kétágú Pregel partjai létesítik. A munkálatok költsége 1865-töl 16'83-ig 10'9 millió frankra rúg. Мете/ a Kurisches Hali mellett, a kis Dange torkolatánál fekszik, a tengertől nem messze. A bejárót mólókkal és kotrással tartják fönn 7 in. mélységű mérettel. A kikötőt a bejáró partfalai s egy sereg medencze, valamint a Dange rakodópartjai adják. 1870-töl 1884-ig 4 millió frankot fektettek be a kikötőbe, eltekintve a régibb munkálatok költségétől. A fölsorolt kikötök közül Lübecket a város maga tartja fönn, a többieket a porosz királyság; még Stettin kikötője élvez több-kevesebb városi függetlenséget. 1887-ben a forgalom Stettinben volt legnagyobb, 1 1 Moorsou-féle tonna, utána Lübeck következett; legkevesebb forgalma volt Svinemündének. A szerzők részletesen leírják a kikötő-szabályzatokat és -tarifákat. A német hajózás fokozására és biztosabbá tételére, főként pedig hadászati szempontból létesül az Északi és Balti tengert összekötő nagy hajózó csatorna Schleswig-Holsteinon keresztül. Brunshüttelnél ágazik ki az Elbából, 75 km.-re Hamburg alatt; 20 kin. hosszúságban alacsony, mocsaras területen halad, majd egy csúcspontján 24 m. magas hegyhátat vág át. és 40 km. út után az Eider-t éri el s összesen 98'65 km. után a kiéli öbölbe torkollik. A csatorna egyetlen bögét alkot, melynek normális víznivója 19'77 m. s mindkét végén egy-egy zsilip egyenlíti ki a víznivókban beálló különbségeket. A normális víz az Elba kisvizénél mintegy