Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
.359 2 m.-rel magasabb, a Balti tenger vizénél mintegy 3 m.-rel, míg a nagyvizek 3, illetőleg 4 m.-rel magasabbak a normális nívónál. A vízmélység a csatornában 9-3 m. A bevágás mélysége a legmagasabb ponton 28 m. A csatorna fenékszélessége 22 m.; a lejtök 1:3-hoz hajlottak 3 m. magasságig, majd e fölött 4 m. magasságig 1:2-höz hajlottak; itt aztán (2*3 m.-nyire a víznivó alatt) 25 m. széles padka következik, melytől fölfelé a lejtő 45° alatt hajlott. Ilyformán a 6 m. mély járatú és 12 m. széles atlanti gőzösök elhaladhatnak egymás mellett a csatornában. Kanyarulatokban a csatornának kiszélesítést adtak s ezenkívül 6 helyen 450 m. hosszú, 60 ni. széles kitérőt is alkalmaztak benne, hogy az igen nagy hajók is kitérhessenek. Kitérőül szolgálnak még a felső Eider tavai is. Az Andorf-tó pedig a legnagyobb hajók számára is forduló-medenczéül szolgái. A zsilipek két-két egymás mellé helyezett, 25 m. széles kamrából állanak, árapály-kapukkal ellátva. Hosszuk 150 in., mélységük 9'97 m. A csatornán 4 vasúti híd vezet át, melyek közül 3 forgó-szerkekezetii, a 4-ik fix és a csatorna legmagasabb pontján megy át 42 m.-nyire a víz fölött. A földmunkát 75 millió m 3-re irányozták elö, a költségeket 195 millió frankra. Remélik, hogy 1895-ben megnyitják e víziutat. 11. Az északi-tengeri német kikötők. (Les ports allemands de la Mer du Nord.) írta : Quinette de Roehemont br. Az Északi tenger partját Németországban 4 folyó torkolati öble szaggatja meg : az Ems-é, Jade-é, a Weser-é és az Elbá-é. E folyók torkolati bejárói, bár sok homoklerakodást találhatunk, eléggé mélyek úgy, hogy a tengeri hajók messze bejuthatnak a folyókba. Az Elbán Hamburg, a Weseren Bréma már régen első rangú kikötőkké emelkedtek. A .lade mellett Wilhelmshaven csak legújabban nyert jelentőséget hadi tengerészeti kikötővé való átalakításával. Emden az Ems mellett csak akkor fog fontossá válni, ha a Ruhr medenczéjében levő kőszén a tervezett új csatornán oda juthat. Az Ems torkolatánál kiszélesedik s a csekély mélységű Dollart-medenczét alkotja, melynek jobb oldalán van Emden kikötője. A medenczéböl az Ems két ágra szakadva ömlik a tengerbe. A nyugati ág 7 m. mély a kisvíz alatt s így kellő hajóútat biztosít. Emden körül a mélység nagyon megkisebbedik a folytonos föliszap»>lódás folytán úgy, hogy 1848-ban 2 km. széles zónát eltöltéseztek Emden körül s e polderen keresztül nyitottak új hajóutat. E hajóút elejére zsilipet (később még egy másikat is) helyeztek. Emden kikötőjét ez a csatorna és egy zárt kikötö-medencze alkotja. Tervben van az eindeni kikötő forgalmának emelésére s főként a szénszállítás czéljából a Rajna—Ems-csatorna, mely Ruhrortnál ágaznék ki a Rajnából és Ems városától nem messze szakadna az Jímsbe. Hossza 291 km.; 16 m. fenékszélességgel, 2 m. mélységgel. A zsilipek rajta 8'6 m. szélesek, 67 m. hosszúak, 2'5 m. vízmélységgel. Az osztóböge 55 m.-rel volna az Ems és 34 m.-rel a Rajna középvize fölött, ott 21, itt 10 zsilip győzné le a magassági különbözetet. Ily módon a Ruhrvölgyi szén rövid úton juthat Emdcnbe, bár a Rajnán közvetetlenebb módon történhetik a lehajózás a tengerig. Azonkívül kivitel alatt van az Ems-Jacte-csatorna is, mely Emdent Wilhelmshaven-nel köti össze. A Jade csak kis folyó, mely a Jade-öbölbe torkollik. Ez öböl túloldalán van Wilhelmshaven kikötője, mely két hadi és egy kereskedelmi medenczéböl áll.
