Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.357 Általában a német kikötök mind átrakodó kikötök, vagyis olyanok, hol a vasútról a hajóútra és viszont közvetetlenül történik a forgalom lebonyolítása. Igen fontos körülmény, hogy a vízi- és vasút mindenütt kapcsolkozik egymáshoz és egymást kiegészíti s forgalmát növeli. 10- A Balti tengeri német kikötők. (Les ports allemands de la Baltique.) Irta : Qui/nette de Jíochemont br. és Dreyfuss. A Balti tenger főbb német folyói a Trave, Odera, Visztula, Pregel és Memel v. Niemen. Köztük legnagyobb a Visztula 1125 km. hosszúsággal és 198,285 km

2 vízgyűjtő-területtel. E folyók régóta útjai a közlekedésnek s torkolatuknál, vagy nem messze a torkolattól, jelentős kikötővárosok keletkeztek : Lübeck, Stettin, Danzig, Königsberg és Memel. A gözhajóméretek megnagyobbodásával, főként elégtelen vízmélység miatt e kikötök kedvezőtlenebb helyzetbe jutottak s ezért a mélyebb tenger mellett Swinemünde, Neufahrwasser és Pillau kikötök keletkeztek az Odera, Visztula és Pregel torkolatánál, melyek a fökikötövárosok tartozékaiul tekinthetők. A folyók nem szakadnak közvetetlenül a nyilt tengerbe, hanem nagy, zárt tavakba, öblökbe, melyeket Haf'f neven neveznek. Ezek a Haíí-ok, melyek a folyóhordalék lerakó helyei, keskeny csatornákon közlekednek a tengerrel. A folyók a Haff-okba, valamint a Haff-ok a tengerbe számos ágban öntik vizeiket s ez a hajózás tekintetében kedvezőtlen körülmény. A Balti tengerben nincs árapály, alig 10—20 cm. nivóváltozást észleltek benne a Trave torkolatánál. De a szelek annál erösebb denivellácziót okoznak a tengerszinben. Kszleltek már 3'4 m. emelkedést a középnivó fölé és 2'2 m. sülyedést e nivó alá. A szelek befolyásolják a partmenti, tengeri áramlatokat, mely mozgás nem folytonos és nem a parttal párvonalas, hanem a szelek szerint változó, de mivel a nyugati szelek leggyakoriabbak, az áramlatok általános iránya keletre tartó. A Visztula torkolatánál nincs parti áramlat, mert a torkolat a Hela félsziget védelme alatt van. A torkolatok eliszapolása ellen és a tengerpartok védelméül sarkantyús partvédőkét és ültetvényeket alkalmaztak, de e munkálatok csak kevés eredményt adtak. A torkolati bejárókat mólók közé fogják, de az elhomokolástól csakis kotrással tudják megóvni őket. A kotrást igen gyakran nem a vezérérben, hanem oldalt végzik s ez oldalárok veszi föl az iszapot, mielőtt az a vezérérbe jönne. Kotrás segítségével Lübeckben 5 in. járatú hajók közlekedhetnek s valószínű, hogy 6-5 m.-re emelik a mélységet. Az Oderán Stettinnél az elért mélység 5 7, tervezett mélység 6'3 m. A Visztulán Danzignál nemsokára 6'7 m. lesz a mélység és 7 m.-re tervezik nagyobbítását. A jég igen nagy hajózó akadály a Balti tengeren. Átlag 3 hónapig fagy be a folyók torkolata és a Haf'f. 1884/5-ben 5 hó és LO napig volt befagyva a Frisches Half. A jég ellen jégtörő-hajókkal küzdenek, hogy a befagyásban és a forgalom megakadásának idejét megrövidítsék. A partok számos lábbogóval, haranggal, világítótoronynyal és tűzzel ellátottak. Lübeck város a Trave mellett 21 km.-re van a tengertől. Kikötője partfalakból, árútárakból és a város-árokból, vagy fakikötöböl áll. De ezenkívül még új kikötömedenczéket terveznek. 1879-től 86-ig a Trave szabályozására 3'8 millió frankot, a kikötömunkálatokra 2 millió frankot fordítottak. A kivitel alatt levő munkálatok költségelőirányzata 2-5 millió frank.