Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.340 mely homok-mészmárga-keverékböl készült, hidraulikus mészszel kötötték, úgy a márgatartalom emelte a bírósságot és a tengervízben való tartósságot. A ezementmalterek bírósságára nézve mindegy, hogy édes-, vagy tengervízzel készülnek-e; míg a hidraulikus mészmalterek elmálására a tengervízzel való készítés gyorsítólag hat. A víz mennyiségére nézve azt tapasztalták, hogy a félszáraz (15% vízzel készült) és lágy (35% vízzel) maiterek nem kötnek oly erősen, mint a rendes nedvességű (25°/

0 víztartalmú) maiterek. Első időben azonban a félszáraz maiterek gyorsabban kötnek. Ami az elkészült malternek 3—24 órai állás után való újra átkeverés után való használatát illeti, ez nem befolyásolja nagyon a malter bírósságát s hosszabb idő múlva majdnem oly bírós lesz, mint a friss állapotban használt malter ; ezélszerü azonban az újra keverésnél csekély vizet adni a keverékhez. Az újra való használat azonban csak kellő felügyelet és ellenőrzés mellett engedhető meg. Ha a tengervízben nem máló maltert édes-, vagy tengervízbe merítjük, bíróssága nem különbözik. Szabad levegőn keményedő malter bírósabb, mint vízben keményedő. A száraz és nedves levegőn keményedő maiterek esetenkint ellentmondó sajátságokat tüntettek föl. Az elkészített czement-maltert különböző hőmérsékletnek tették ki. Ha a hőmérséklet 0 alatt volt, a malter kötését a hőmérséklet mintegy fölfüggesztette s mihelyt a hőmérséklet 0 fölé emelkedett, a malter újra kötni kezdett. Mindazonáltal az ily alacsonyabb hőmérsékletnek kitett darabok néha már nem nyertek olyan bírósságot, mint a folyton 0° fölött állók. Általában tehát a fagy csak föltartóztatja, de nem szünteti meg a kötést. Mindazonáltal ezért éppen nem ajánlatos fagyban dolgozni, mert a fagyban rakott rétegek nem kötvén, nem bírják el a föléjük rakandó rétegeket. De a legfelső réteg lerakását már bátran fagyban is végezhetjük. Éppen így tavaszszal és öszszel, midőn csak éjjel fagy, nem kell várnunk a falazással addig, míg a hőmérő 0 fölé emelkedik, hanem egész bátran falazhatunk egész naphosszant. Éppen így, ha a falazat az árapály játékának van kitéve, fagyban is történhetik a falazás ; lia a hőmérséklet 0 fölött van, úgy a kötés gyorsasága nagyobb a magasabb hőmérsékletnél, mint az alacsonynál; a kisérletek 18C°-ig emelkedő hőmérsékletnél történtek. A malter végleges szilárdságára azonban a hőmérsékletnek nem volt érezhető befolyása. Tettek kísérletet forróvízzel is a malter-készítésnél ; a malter gyorsan kötött, de a 15—18°-n vízzel kevert malter lassanként utolérte és meghaladta bírósság dolgában a forró vízzel készültet. A gyors hömérsékváltozás megkisebbíti a kötésben levő malter birósságát, de e bírósság később ismét növekedik, míg a már végleg kötött malter bíróssága a hirtelen hömérsékváltozással állandó kisebbedést nyer. Kisérletek történtek a czementnek folyóvízben való kimosására nézve is. A készült mintákat rézfoglalatukkal együtt lejtős síkra tették, melyet aztán álló vízben O'o m. sebességgel mozgattak; A kisérletek azt mutatták, hogy a szárazon kevert malter sokkal gyorsabban mosódott ki, mint a nedvesen kevert. Vízben való építkezésnél ezért valamivel több vízzel kell keverni a rendesnél a maltert és keverés után föl is kell használni s nem várni arra, hogy a kötés megkezdődjék. A malter porozítását a benne foglalt üregek adják. Ez üregek származhatnak a hiányos tömöttségtöl, a levegőnek a malterben levő mennyiségétől, mely két körülmény a készítésnél áll elő és végül az elpárolgástól a keménykedés alkalmával.