Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.341 Ha a készítésnél kevés czementet használunk, ekkor a malter nem telt, nem tömött és üregeket tartalmaz. Ezek az üregek annál nagyobbak, minél kevesebb a czementtartalom s minél nagyobbak a homokszemcsék. Mindenféle szemcsenagyságra nézve meg lehet határozni azt a czementmennyiséget, mely tömött maltert ad. Ha nem elég a czement a malterben, úgy a malter képes vizet venni föl anélkül, hogy térfogata növekednék. Nagyszemü homoknál 450, rendes homoknál 300, igen finom homoknál 250 kg. czement teszi kompaktá a maltert. De a teljesen tömött malter is tartalmaz üregeket, mert benne levegöbuborékok maradnak. A szerző táblázatban közli a különböző szemcséjű kompakt maiterekben foglalt levegő-üregek nagyságát. Minden malter megkeményedése alkalmával csak annyi vizet köt le állandólag (bármennyi vízzel történt is a keverés), amennyi benne vegyileg megkötődik; ez a víz tehát eltűnik a malterból, hogy a kötésben részt vegyen. A megkeményedés alkalmával azonban a víznek egy része elpárolog és üreget liagy maga után. Ez az üreg is hozzájárul a malter porozításához. Ha a czementmennyiséget növeljük, a malter porozitása kisebbedik ; ugyanazon czementmennyiség mellett a porozitás nő, lia a homokszemcsék kisebbednek. Legkisebb a porozitása az oly malternek, melyben sok a czement és a szemcsék nagyok. A linóm szemcséjű malter igen porozus még akkor is, lia a czement sok benne. A szárazon készült malter porozusabb, mint a rendesen készült. A nedves malter a tömés foka szerint nyeri porozításál. A malter vízbocsátó képességét az az idő fejezi ki, mely alatt bizonyos nagyságú malterfölszin bizonyos vastagság mellett, bizonyos nyomás alatt, meghatározott vízmennyiséget átbócsát magán. Az átbocsátóság megvizsgálása czéljából hengeralakú 20 cm. magas, 140 cm. átmérőjű, belül üres, 4 cm. vastagfalú mintákat öntöttek s ebbe vezelték be az állandó nyomású vizet s észlelték aztán az időt, míg azjgv készült vázákon keresztül bizonyos vízmennyiség átszivárgott. A kisérlet alá fogott maltervázák átbocsátósága igen változó volt. Egyik csoport oly gyorsan bocsátotta át a vizet, hogy 0*10 m.-es víznyomás mellett rögtönösen átbocsátott 0'25 1. vizet, míg a másik csoport 0*5 m. nyomás mellett huzamos idő alatt bocsátott át magán 0*025 1.-t; e két mód szerint vizsgálták a két csoportba osztott malternuntákat. A folytonos keresztül folyás mennyiségének megfigyelésénél az 1-sö csoportot 0*12, a másodikat 0*ö m. nyomás alatt vizsgálták. Minél nagyobbak a malter homokszemcséi és minél kedvesebb czementet tartalmaz a malter, annál átboc^átóbb. 250—400 kg. czementtel kevert nagyszemű homok 5—1" alatt bocsátott át magán 0*25 1. vizet 10 cm. nyomás mellett ; ha a czementet 550 kg.-ra emelték benne, 5"-ig tartott e vízmennyiség áthatolása. Finom homokmalter 400—500 kg. czementtel több nap alatt bocsátott át magán 0*25 l.-t és 20--45' alatt 0*5 m. nyomás mellett 0 025 l.-t. A szárazon készült malter sokkal átbocsátóbb, mint a nedvesen készült. Ha huzamosabb ideig hatol át a malteren a víz, az átbocsátóság fokozatosan megkisebbedik s végül a (nagyon durva homokból készült malter kivételével) a malter vízhatlanná válik. A tengervíz hatásának kimutatása czéljából 5 egyforma anyagból czementtel készült tömböt készítettek s ezek kettején 0*6—1*2 m. nyomás mellett tengervizet, ugyanily nyomások mellett kettőn édesvizet bocsátottak át. A tengervíz két hónap alatt megtámadta a tömböket és 6 hónap alatt teljesen tönkre tette, míg az édesvízzel kezeltek épségben maradtak. A tengervíz a malterben a magneziát és kénsavat