Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.328 Bazin kiterjesztette kísérleteit az átbukó víz sebessége és a víz nyomása eloszlásának vizsgálatára is. Ebből a czélból olyanforma csöszájazásokat helyezett az átbukó vízbe, mint aminők a Pitot-Darcy-féle sebességmérő esövégzödései. Az egyik csö nyílását érintőlegesen találták a vízszálak s ez a statikus nyomást vette föl, a másik csö nyílását pedig szemben s ez a dinámikus nyomást vette föl. E csőszáj ak kau csuk-vezetékek segítségével függőleges iiveg-csövekkel állottak kapcsolatban s ezekben oly magasságra emelkedett a víz, mint az a nyomásoknak megfelelt. A csöszájazások helyzetét a bukóvizben, alkalmas készülékkel pontosan meg lehetett állapítani. A kísérletek fényesen igazolták Bernoulli szabályát, mert a dinámikus csőben mindenütt egyforma magasságra emelkedett a víz s ez a magasság megfelelt a felső vízszin nivójának. A statikus nyomás eloszlása nem volt ilyen szabályos; a nyomás maximuma a bukóvíz vastagságának harmadrészében van. A sebesség pedig az alsó vízszintöl a felsőig fogyólag oszlik el. 2. Rotterdam és Amsterdam hollandiai tengeri kikötők. (Les ports maritimes de la Hollande, Rotterdam et Amsterdam.) írta : Quinette de Rochemont br. A Rajna, Meuse és Scheide torkolati szakaszaikon számos ággal közlekednek egymással. Maga a Rajna Hollandiában két ágra szakad : a Waal-ra (déli ág) és az Alsó-Rajnára (északi ág). Az előbbi a Meuse-zel egyesül és Merwéde nevet vesz föl. Mind a Merwéde, mind az Alsó-Rajna több ágra szakadva és egymással összefolyva ömlik a tengerbe. A Scheide két ágra szakadva torkollik a tengerbe, de a két ág a Rajna ágaival kapcsolatos. A Rajna középvízkor 2500 m

s-t, árvízkor 10,000 m

3-t szállít, melyből 1/

s az Alsó-Rajnára, 2/

3 a Waal-ra esik. Mind e folyók igen gazdag és népes országon folynak át. A rajnai hajózás 188H-ban 14.470,492 t.-ra rúgott. Már régóta, majdnem az összes forgalmat gőzhajók • bonyolítják le a Rajnán. A Meuse-on 450.000 tonna, a Scheldén 22 millió tonna volt a 80-as évek első felében. Antwerpen a Scheide mellett, Rotterdam a Meuse és Amsterdam a Rajna és Meuse csatornái mellett Hollandia főbb kikötői. A folyók torkolatai azonban abban a mértékben iszapolódtak föl, amily mértékben a hajók mélyebb járatúak lettek úgy, hogy a hajózást Amsterdamban és Rotterdamban csakis költséges müveletekkel lehetett fenntartani és fejleszteni. folyók szabályozása és a bejáróknak nyiltantartása állami föladat. A kikötőmunkálatokat Amsterdamban is Rotterdamban is a város végezte; a vasúti társulatok a kocsikból a hajókba és viszont való rakodás felszereléseit létesítették. Rotterdam-nak a tengerrel való összeköttetését Galand tervei szerint két irányú munkálattal érték el: 1. megjavították a Meuse torkolatát, tehát a bejárót; 2. megjavították a Meuse-folyót Rotterdamig. A bejáró megjavítása czéljából a Meuse-nek Scheur nevü ágát választották ki ; ennek új torkolatot adtak, melyet párhuzamos töltésekkel annyira hosszabbítottak ki a tengerbe, míg 7 m. mélységet értek el dagály idején. A folyót egész Krimpenig (Rotterdam fölött) fölfelé mindinkább szükülö töltések közé fogták s a Meuse vizének legnagyobb részét a Scheurbe szorították. A torkolati ' töltések közül az északi 2000 m., a deli 1200 m. hosszú. A folyó szélességéül pedig Krimpennél 225 m.-t, Vlaardingennél 450 m.-t, a torkolatnál 900 m.-t