Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
.325 A tömbök közeit átlag 7 X/ S munkanap alatt falazták ki s a falazás összes tartama közönkint átlag 19 х/ 2 napot vett igénybe. A vállalkozók a legkisebb víz fölötti —|—1'50 m. magasságig való falazásért m 3-kint 7049 frkot kaptak. Ez összegben a czement ára nincs benne. Az alapgödör kiemeléseért 12-9 frkot fizettek m 3-kint. Az alapozás összes költsége 1,499.040 frkot tett ki. Fölmerül itt az a kérdés, hogy nem lett volna-e olcsóbb az alapozás, ha a mólók alját természetes vagy mesterséges kőtömbök elhelyezésével létesítették volna, vagy pedig mesterséges, szabályos kőtömböket szabályos rendben helyeztek volna el alapul. Azonban a kőtömbökből készült móló-alap nem engedi meg, hogy a hajók közvetlenül a móló mellé kössenek ki, mert a tömböket lejtő szerint kell elhelyezni. Másrészről csak ott gazdaságos az ily alap, hol a természetes, nagy kőtömbök a helyszínén kaphatók, hol tehát a szállítás nem okoz költséget s előállításuk olcsó. Ami a szabályos sorokban elhelyezett szabályos, mesterséges kőtömbök alkalmazását illeti, úgy ez a mód drága s csak ott ajánlatos, hol a tenger háborgása miatt az olcsóbb légnyomásos mód nem ajánlatos. Különben is a La Pallice kikötö mólóinak építésénél az is ajánlatossá tette ez alapozómódot, hogy a talaj mindjárt a fenéken elég tartós volt a falazat lehelvezésére. 1 iî. Cosnier és a Briare-csatorna létesítése. (Cosnier et les origines du Canal de Briare.) Irta : Lèbe Gigun. A Briare-csatorna volt az első Európában, mely vízválasztón vezet keresztül. Építése IV. Henrik idejére esik és Guillaume Boutherone-nak, egy nem mérnök embernek tulajdonították létesítését. De az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a csatorna létesítője Cosnier volt, ki a nagy mérnöki talentumok közé sorozható. IV. Henrik 1604-ben adott megbízást Cosniernek, hogy 505,000 livres költséggel a Szajnát a Loire-ral összekötő hajózó-csatornát létesítsen. Cosnier ez időben már ismerte a duzzasztógátakat, kamrazsilipeket, csatornákat stb. s így a csatorna megépítéséhez megvolt a kellő elökészültsége. Cosnier első munkálata volt a vízválasztón való átmenet helyének kikeresése s ezt oly szerencsésen oldotta meg, hogy a csatorna e helyütt több tóból táplálható volt. Cosnier terveinek hatalmas párfogója volt Sully miniszter, ki pénzzel, emberekkel és személyes közreműködéssel segítette Cosniert. Maga IV. Henrik íeleségével együtt megszemlélte 1608-ban az építést. A csatorna zsilipjeinek helye és vonala csekély változással 1880-ig, mikor a csatornát nagyban átalakították, ugyanaz maradt, mint a hogy Cosnier megépítette. A zsilipek 39 m. hosszüak, 5-52 m. szélesek voltak. Kapuk, tiltok, árapasztók voltak a csatornán ; hidak vezettek át fölötte, sőt a csatorna alatt egy kis boltozott áteresztön patakot ís vezetett át. A csatorna táplálására az osztóbögében is tározott vizet s azonkívül két tó (köztük a Grand Hue tó űrtartalma 5 millió m 3) szolgált a táplálására. A csatornához még forrásokból, patakokból is vezetett külön táplálócsatornákon vizet. IV. Henriknek 1610-ban történt halálával a munkálatok- félbenmaradtak. A munkálatok folytatása Cosnier tervei szerint csak 1628-ban vált koniolylyá, de Cosniernak halála (1629-ben) nem engedte meg, hogy ö fejezze be a csatornát, melyet aztán egy 1635 körül alakult társulat fejezett be 4 év alatt.
