Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.326 Cos nier nemcsak a Briare-csatornát tervezte, de jóformán egész Francziaországra kiterjedő csatornahálózatot állapított meg. A csatornát a társulattól 1860-ban vette meg az állam 6,264.839 frk-ért. 14. Szemle. (Chronique.) Olajgázzal táplált állandó vil ágassá g ük. A hajózás biztosítására gyakran szükséges az épülő müveket, vagy mólókat megvilágítani anélkül, hogy oda végleges világító tornyot építenének. Az úszó, olajgázzal telt világító bóják nem mindig jók az ily czélra, mert a bóját az épüló műtárgytól messze kell horgonyozni, hogy hozzá ne ütődjék és így a fény nem azon a helyen van, hol az akadály. Ezért újabban fix szerkezeteket tesznek ki az ily helyekre, s éppen úgy komprimált gázzal állítják elö a fényt, mint ahogyan a világító bóják működnek. Egy ily szerkezet 11 ezer frkba kerül. 1890. 1. FÉLÉV. 1. Újabb kísérletek a* gáton átbukó vízre vonatkozólag-. (Expériences nouvelles sur l'écoulement en déversoir.) írta : 11. Bazin. Az «Annales» 1888. évi folyamában Bazin függőleges oldalfalú, vékony szélű bukón átfolyó víz-tömeg koefficiensét határozta meg a bukó magasságának változása és az érkező sebesség változása szerint. Ez alkalommal főként az átbukó víz felszínét határozza meg és a felfelé, vagy lefelé hajló bukó esetét tárgyalja. E kísérleteknél az átbukó víznek nemcsak a felső, hanem alsó szinét is meghatározza, melyet eddig a kísérletezők nem mértek meg. Az átbukó víz alsó színe a bukó szélétől kiindulólag egy darabon fölemelkedő s csak azután hajlik le. A felső szín meghatározása úgy történt, hogy bizonyos tix lécztöl tinóm tűt csavart le a víz felszínéig, az alsó szint pedig úgy határozta meg, hogy éles laphoz erősítette a tűt s aztán az átbukó vízrétegen keresztülszúrta mindaddig, míg a tű hegye az alsó vízszint érte el. Ekkor az alsó vízszinben egy kis megzavarodás állott-elő, mit felülről, a bukó vízrétegen át jól ki lehetett venni. Egyébiránt kontról-méréseket is tett alulról érintve az alsó szint s mindig ugyanazt az eredményt kapta, mint, a felülről áthaladó tűnél. A vízszineket először 14 3 és 0-35 m. magas függőleges falú bukóknál határozta meg s a nyomásmagasságot 0'152-töl 0'45 m.-íg változtatta. Azt tapasztalta, hogy bárminő legyen is a nyomáskülönbség, a felszín alakja közel ugyanaz marad. Ha tehát a felszíni metszet koordinátáit x és y-nal jelöljük és h a nyomásmagasság, úgy ugvanazon f értéknek, állandó Дс érték felel meg, bármekkora legyen is a h. li h Azt is tapasztalta, hogy a magasabb, 113-as bukónál az alsó és felső vízszinek élesebben domborodnak, míg a 0-35 m.-es bukónál a görbületek ellapulnak. E különbség az érkező víz sebességeböl ered, mely elenyésző az 113 m.-es bukónál és jelentékeny a 0'35 m.-esnél. Ez utóbbi bukónál főként az alsó vízszinnek a bukó szélétől való, már említett fölemelkedése, melyet Bazin s-nal jelöl, válik kicsinynyé.