Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

323 11. A szűk völgyeket elzáró falazott gátak deformácziója. (Déformations des barrages en maçonnerie qui ferment des gorges étroites.) írta : Souîeyre. A falazott gátakat rendesen úgy számítják, mintha hosszúságuk végtelen nagy volna. De ha a gát szűk völgyben van (gyakran a hosszúságuk alig nagyobb magasságuknál), úgy a gát az oldalbekötéseire is jelentékeny nyomást visz át, mely körülményt nem szabad számításon kívül hagyni. Souleyre kiszámítja, hogy szűk, derékszögű völgyben épült gátbau miként oszlik el a nyomás a fenékre és az oldaltámasztékra. 12. A la-rocliellei új La Pallice-kikötő mólóinak alapozása sűrített levegővel. (Notice sur les fondations à l'air comprimé des jetées du nouveau port de la Pallice à La Tiochelle.) írták: Thurninger és Coustolle. A mozgatható keszonok használata gyakran sokkal olcsóbbá teszi a légnyomásos alapozást, mint a fix keszonokkal való. Megvan az a jó oldala is, hogy az alapban nem maradnak vasrészek s hogy a falazat folytonossá és tömötté tehető, míg fix keszonok alkalmazása esetén a munkakamrának betonnal való tömött kitöltése nem mindig sikerül kellőleg. A La Pallice kikötö építésénél La Rochelleben ilyen alapozómódot alkalmaztak. A kikötö egy öböl mélyén 12 5 h.-nyi, mólókkal elkerített nyilt elökikötöböl és egy 1 L5 h.-nyi két hajójavítóval fölszerelt zárt kikötőből áll, mely kamrazsilippel közlekedik az előbbivel. A nyilt kikötőnek van 4 h.-nyi oldalkamrája is* A zárt kikötö feneke — 4 m., a nyilté - - 5 m. A kamrazsilip szélessége 22 m. és hasznosítható hossza 165 m. A nyilt kikötőben legkisebb apály idején 7 m., legnagyobb dagály idején 10"8 m. a vízmélység. A zárt kikötőben 8'7 és 9-8 m. közt változik a mélység. Az elökikötön kívül a nagy öböl 600 h.-nyi terjedelmével és kielégílö mélységével szintén arra szolgál, hogy a nagy hajók ott horgonyt vessenek, mert ez öblöt a Ré és Oleron szigetek védik. Az elökikötö feneke mészszikla, melynek rétegei márgával váltakozók. Az apály fölötti részből a sziklát körülzáró gáttal távolították el, s a mólók fölfalazása is ilyen zárógátak védelme alatt készült. Nagyobb mélységekben ez a mód nem volt alkalmazható s ily helyeken a mólókat légnyomásos úton alapozták. Az alap 20—21 m. hosszú, 8 m. széles 0 fölötti 1 m. .magasságú betontömbökből készült; minden betontömböt a másiktól 3'0 m. széles köz választott el, melyet aztán átboltoztak. Ezeket a betontömböket mozgatható keszonok segítségével készítették. A keszont kellő helyre sülyesztve a munkagödröt előbb kitisztították, a felső, repedezett sziklaréteget eltávolították s aztán 70—80 cm. magas falazatot raktak le. Ekkor a keszont 0-4 m.-re fölemelték a munkakamrában elhelyezett erős csavarok segítségével, melyeknek alja a lefektetett falazatra támaszkodott. Ezután újabb 40 cm. réteget falaztak föl s a keszont tovább emelték. Ily módon egy darabban készülhetett el az alaptömb s a munkálat befejeztével a keszont tovább úsztatták dagály idején, hogy aztán a következő tömböt falazzák föl. A levegösürítö-készüléket, a malterke verőket, a villamos gépeket a parton helyezték el. 21*