Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

31 súlyához viszonyítva rész oltott meszet tud csak föloldani ; ha 25 gr. pálmaczukrot teszünk 1 1. vízbe, úgy 12'5 gr. meszet Lud oldani 1'5 gr. helyett. A több mészszel telített víz a tégla pórusaiba hatolva, jobban köt hozzá és a mész karbonatizálása is gyorsabban megy végbe. A pálmából sajtolt czukor hasonlít a közönséges, nem raffmált. feketeszínü czukorhoz. b) Alapozások. Homokos, szétmáló, talajban, vagy vízben való alapozásoknál kutakat használnak az indiaiak alapozásul. E czélból leásnak a munkagödörben addig a mélységig, hol a víz kezd fölfakadni. Ekkor lefektetnek egy 005 m. vastag deszkából készült vagy rözséböl font keretet, mely az első téglasor fekvö-helyéül szolgál. A téglák rendesen a kút sugara szerint trapéz-alakúak és így a velük való falazás könnyebb. Maiterül áztatott agyag szolgál ; csak a felső sorokat rakják mész-malterrel. A falazatot kivül-beiül czementmalterrel kikenik. Aztán a kút külső felszínét egy tengerparti növényből (mattangapillu) font kötéllel viszintes sorokban körültekerik. Ha ily növény nincs, akkor e czélra 5 cm. vastag szalmakötelek szolgálnak. Hogy a kötélburkolat és a téglasorok a kút sülyesztésénél el ne mozduljanak, még kivül-belül függőleges irányban is kokusz-kötelekkel összeszorítják az alkotmányt. Ha így a kút váza elkészült, akkor a kútásó bebújik a kútba s a keret alól vájni kezdi a földet s a kút sülyedni kezd. A kútásó a víz alatt is dolgozik s ezért olajjal keni be testét és füllyukait is olajos rongygyal tömi be. Ha a kút a kellő (nem nagy) mélységre leért, a betonozáshoz kezdenek hozzá. Ily módon történt pl. az Ariancupom-hid pillérjeinek alapozása. A pillérek munkahelyét agyag-zárógáttal vették körül és vízvezetö-c-satornák és vízemelö-gépek használata mellett minden pillér alapjául 3 kutat sülyesztettek le. A betonozást 0-7 m. mély vízben kezdték meg. 13. Szemle. (Chronique.) A légnyomás változásának befolyása az élet jelenségeire. P. Bert 0'06 m. barometer állású légnyomástól 25 athmoszféráig változtatta a légnyomást kísérleteiben. Sem a kis, sem a nagy légnyomás nem okozott halált, ha a légkör alkata kellő összetételű volt. Ugyanis ha kicsi a légnyomás, akkor a rendesnél több oxigént, ha nagy, akkor kevesebbet kell az élötesthez vezetni. 006 m.-nél alacsonyabb barométerállásnál vagy 3 atmoszféránál nagyobb nyomásnál halál következik be, ha a levegő rendes összetételű. Léghajósoknak tehát oxigént kell magukkal vinniök, hogy az alacsony nyomást kibirják. Pneumatikus alapozásoknál, vagy búvárszolgálatoknál pedig a komprimált levegőnek a rendesnél kevesebb térfogatú oxigént kell tartalmaznia. 14. Az Északamerikai Egyesült-Államok közmunkái 1870-ben. (Két közlemény.) (Travaux publics des États-Unis d' Amérique en 1870.) Malézieux jelentése. a) Alapozások sűrített levegővel. Az Est folyón New-York és Brooklyn közt átvezető hid pillérjét a középvíz alatti 31 m. mélységre alapozták. Hatszögü hengerelt vaskesszont használtak hozzá, melynek hossza 25 m., szélessége -18-5 m. volt. A kesszont két függőleges fafal 3 szobára osztotta, melyek ajtókkal voltak egymással összeköttetésben. E falak a piafond tartóinak alátámasztására is szolgáltak. A munkakamarába 7 függőleges kút vezetett le a falazaton át; e kutak egyike