Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

21 A kistnahi öntözések. A Kistnah is a nyugati Ghat-hegységben ered. 1000 km. hosszú, a Godavari folyásával közel párhuzamos út után a bengáli tengerbe szakad. Vízgyűjtője 904 km

2; legnagyobb részben fennsík, melynek fekete, homokkal kevert földje van, hol antilopok tanyáznak. A folyó áttörvén a keleti Ghat-hegységet, a tenger mellékére ér, hol Boburlunkánál két ágra szakad és aztán 48 km.-nyire a tengert éri el. Évenkint kétszer árad föl. Az első, föárhullám a délnyugati musszon-szelek hozta esőktől ered nyár végén. Másik, kisebb árvize októberben áll elő s az északkeleti musszon-szelek idézik elő. Nagy esése miatt a keltéágazásától fölfelé még kis hajókkal sem járható. Folyásának utolsó 129 km.-ében medre homok és 3—4 km. széles ; 6 — 12 m.-nyire beágyazott. Szárazságkor kis, de folytonos ér van csak a széles mederben; e kis vízér csak a homok forrásaiból táplálkozik. Júniustól novemberig szine folytonosan hullámzásban van. majd árad, majd apad, kiönt és ismét a mederbe húzódik, de sohasemmarad nagyon alacsonyan. Esése ez alsó szakaszon 0 205 és 0 173 m. közt változik km.-kint. A Kistnah vize természetes úton kevés területre árad szét s ezért gáttal kellett vizét kivenni az öntözés czéljaira. Mielőtt e gát és öntöző berendezés létesült volna, a vízhiány akkora volt, hogy az emberi szükségletet is alig fedezte. A mederbe sülyesztett kutak szolgáltatták ilyenkor az ivóvizet. Gyakran nagy éhség lépett föl. 1832-ben,, midőn általános volt a szárazság, 500,000 lakosból 200,000 pusztult el az éhség miatt. A duzzasztógát helyéül a Bezwada melletti szorulat kínálkozott, mely a tengertől 209 km.-nyire fekszik s hol a folyó mintegy 1 km.-nyire szükül össze. E hely fölött és alatt hirtelen kiszélesedik a meder 4 km.-ig. E gáttal duzzasztott víz mintegy 200,000 h.-t öntözhet. A Bezwada melletti gátra nézve több terv is merült föl, de a kivitelnél Cotton tervét fogadták el, mely szerint a gát nem egyéb, mint a homokfenékre rakott köhányás oly nagy kövekből, hogy őket a víz ki ne tudja mozdítani. «A homok - mondja Cotton —

: kitünö alapul szolgál oly esetekben, midőn teljesen izolálni tudjuk a vízfolyástól». Ez elv alapján tehát a gátnál a meder homokját beborította oly hosszúságban kövekkel, mely hosszúságban a víz sebessége a homokot mozgatni tudta. A kivilelnél azonban a gát felső részén falazatot létesítettek, mely kutak segítségével a homokba mélyen hatolt le. A gát vízkivételi müvekkel, fenékáteresztökkel és hajózó zsilippel ellátott. A kistnah-i öntözések legnagyobb része a folyó jobbpartján van, hol 93,000 h. az öntözhető területek kiterjedése. A balparti öntözöcsatornák a Godavari csatornarendszerével kapcsolatosak. A nagyobb csatornák hajózhatók, számos zsilippel és kamrazsilippel ellátottak. A hajózó csatornák közül a legnevezetesebb az Ellorecsatorna, mely majdnem egyenesen köti össze a Kistnah folyót a Bezwada gátnál a Godavari folyóval a Rajahmundry gátnál. E csatornának a Tummilair nevü folyóval való keresztezésénél aquaduct és különös szerkezetű zsilipes gát van. Az 1853-tól 1864-ig végrehajtott, s mintegy 5 millió frankba került munkálatokkal 400 km

2 területre (40,000 h.-ra) terjesztették ki az öntözést. A további munkálatok 8 millió frk erejéig folyamatban vannak s e réven mintegy 81,000 h.-t vonnak be az öntözésre. Az északnyugati tartományok öntözése és a Jumna-csatornák. A Himalaja hegység alatt óriási kiterjedésű síkság van, mely kiválóan alkalmas az önfözésre. Éppen ezért már a régi korban foglalkoztak itt öntözöcsatornák létesítésével s az angolok újabb csatornái a régiek nyomán épültek. •