Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.142 nyomás kisebb, mint a víz nyomása. Azonkívül meg lehet állapítani tanulmányozás után a talajcsúszás lapját is, mely talán igazolni fogja a Collin ciklois-elméletét. 19. Szemle. (Chronique.) a) Portugália közmunkái. Portugália -kiterjedése a gyarmatokkal együtt 2,011.650 km

2; az anyaország 89,600 km

2, melyből 4,642.000h.müveit,4,183.000 h. műveletlen és 137,500 beépített és közlekedésre szolgáló terület. A folyók 91,500 h. területet foglalnak el. 1852—1876-ig 1,700.700 frankot fordítottak a világítótornyokra és 18,650.000 frkot a kikötőkre és folyókra. Az anyaország lakóinak száma 1875-ben 4,057.500 volt b) Komprimált levegővel működő kutak a pólai munkálatoknál. A pólai hajójavító medencze munkálatoknál az iszap fölemelésére különös készüléket alkalmaztak. Közönséges búvárharang a fő alkatrésze, mely felső részén hosszú csövei volt ellátva ; e cső kiért a vízből és felső végén légkamrát hordott. Pontosan elhelyezett gőzgép szolgáltatta a sűrített levegőt e készülék számára. A búvárharangból kinyúló cső egymásba tolódható részekből állott, mint a teleszkóp csöve, és így a készülék különböző mélységre (4—12 m.) használható volt. A harang 3 m. széles, 6 m. hosszú és 3*7 m. magas volt, a csövek átmérője 1*4—1*6 m. Igen kitünö szolgálatot tett a fenékiszap és kőtörmelékek eltávolítása czéljából. 2 0. Az Észak-Amerikai Egyesült Államok közmunkái. (Les travaux publics aux États-Unis d'Amérique.) írta : Malézieux. Az 1878-iki világkiállítás alkalmából az Egyesült-Államok közmunkáinak dolga megbeszélés tárgya volt Párisban s e megbeszélésekből itt a vízügyeket ismertetjük. Az a nagy medencze, mely az Alleghany és Sziklás-hegyek között az Egyesült Államok területének felét foglalja el, a Mississippi víz vidéke. Ez a terület az ország igazi termőföldje s a Saint-Louis és Chicago között elterülő folyószakasz mintegy súlypontja az Államoknak. Éppen ezért az országnak ezt a részét 3 nagy vízi út segítségével kapcsolták az Atlanti Oczeánhoz s tették lehetővé, hogy a termények Európa felé könnyen szállíthatók legyenek. E három út: 1. A Chicago-Montréal vízi út a tavak és Szt. Lörincz folyó közvetítésével. 2. Az Érié-csatorna és a Hudson folyó, mely New-Yorkhoz vezet 3. A Mississippi, mely déli irányban kapcsolja a vidéket az Atlanti Oczeánhoz. Az első, vagyis kanadai út egyik nehézsége volt az Érié tóból az Ontarióba való hajózás ; e két tó között ugyanis a Niagara zuhatag foglal helyet. E két tó között ezért a Welland-csatornát létesítették, melyen 500 t.-ás hajók közlekednek, de már 1000 t.-ás hajókra való megnagyobbítása folyamatban van. Montréal fölött 6 oldalcsatornát létesítettek, hogy a Szent-Lörincz sellöit megkerüljék; e csatornákat is 1000 t.-ás hajókra akarják megnagyobbítani. E vízi út 100 millió frk.-ba került. Az Érié-csatornát 1826-ban fejezték be, eleinte 1*22 m. vízmélységű volt és 76 t.-ás hajókra létesült, nemsokára megnagyobbították 2-13 m. vízmélységre és 240 t.-ás forgalomra. A Mississippi torkolatától St.-Paul-ig mintegy 4000 km. hosszúságban hajózható. St.-Paultól St.-Louis-ig a hajózás a jég és kisvizek miatt bizonytalan ; e szakaszon a Keokuk-sellöt oldalcsatornával kerülték meg, a Rock-Island fenéksziklát pedig eltá-