Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.138 leesnek. Hogy a tenger felé meredek oldalt létesítsenek, a parttal párhuzamosan a dagály határától 120 — 130 m.-re palánkfalat vertek le; e palánkfal deszkái l-6 m. hosszúak s 60 cm. mélyre vannak a földben; a deszkák szélei egymástól 3 cm.-re vannak, vagyis nem zárnak. Ekkor a homokszemek hozzáverődnek a deszkához s egy részük pedig átfut a nyílásokon ; a deszkák előtt meredek, mögöttük pedig enyhe lejtövei állanak meg a homokszemek. Mikor a homok a deszka tetejéig ér, akkor a deszkákat 1 m.-rel föllebb emelik. Ez eljárást mindaddig folytatják, míg a düne 10—12 m. magas lesz, mikor is a homokszemek már nem tudnak fölfutni a meredek oldalon s előtte állanak meg. Ily úton sikerült a homok elöreözönlésének gátat vetni. 4. Utak és vasutak építése; a helyiérdekű vasutak különösen olcsón építhetők itt, mert alépítményre nincs szükség s a talpfák jóformán a homokra fektethetők. 15. Szemle. (Chronique.) a) Pulzométer. b) Buenos-Ayres vízvezetéke és csatornái. A vizet előbb az eső szolgáltatta a lakosok részére ; a házak fedelén gyűjtötték és mély kutakban tározták a csapadékot, de ez mind mennyiség, mind minőség tekintetében kifogásolható volt. 1874-ben kezdtek hozzá a nagy vízvezetékhez, mely a Rio de la Plataból veszi a vizet. 2 gőzgép (egyelőre csak egy) emeli a vizet ülepedő- és szürömedenczékbe, honnan aztán újra emelik s a városba nyomják. Egyelőre 36.000 m

3 a vízfogyasztás, vagyis fejenkint 180 1., de a müvek úgy készültek, hogy e mennyiség kétszeresét is szolgáltathassák. A csatornahálózat kettős ; van egy rendes csatornaháló, mely helyenkint beépített medenczékbe gyűjti az összes házi, szennyes-, esővizeket és ürüléket ; e medenczékböl a 6500 m. hosszú nagy kloákába megy a szennyes-víz, honnan gépek emelik a folyóba. Azonban a nagy esőkre való tekintettel ez egy hálózat nem volt elégséges; ugyanis észleltek már 219 mm. esőt 28 óra alatt, 145 inm.-t 4 óra alatt, 45 mm.-t 45 perez alatt. Ily záporesők levezetésére külön berendezést kellett létesíteni. A szennyes-vizet gyűjtő medenczék e czélból bizonyos magasságon felül túlömlö zsilipekkel ellátottak, mely zsilipeken át aztán a felhőszakadások vize külön, magasabban fekvő csatornákon közvetetlenül jut a La Platába. Ez árvízvezetö-csatornák igen nagyméretűek ; vannak 4'26 m. széles és 3-66 m. magas csatornák is. A vízvezeték és csatornázás 50 millió írankba került, de még mintegy 30 millió frank szükséges a munkálatok fokozatos kiegészítéséhez. c) Ausztria és Magyarország közlekedő utai. 1877. jan. 1-én volt Ausztriában folyóút 2820 km., csatorna 70 km., taviút 120 km ; Magyarországon folyami út 4900 km., csatorna 630 km., taviút 520 km; vagyis Ausztriában összesen 3010 km. Magyarországon 6050 km., a két államban 9060 km. 16. Montaubry-rezervoárba jutó évi csapadék mennyisége. (Hydrologie. Note sur les quantités d'eau reçues, chaque année, par le réservoir de Montaubry. — Comparaison de ces quantités à la surface totale des versants et à la hauteur de pluie tombée.) írta : Chabas. A Montaubry-rezervoár a Centre-csatorna vízzel való ellátására szolgál. 1859—61-ben építették. Ez időtől fogva minden évben meghatározták a csapadék mennyiségét s a rezervoárba jutó csapadékvíz mennyiségét. A rezervoár 1520 m. magas vizet tart (a túlfolyó bukóig) és 5,039.079 m vizet tud tározni ; felszíne 100 h. terjedelmű. A rezervoárt tápláló vízgyűjtő 1600 h.