Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.128 A kirobbantott anyagot kotrással távolították el. Az eltávolított szikla m 3-e eleinte 300 frkba, később csak 70 frkba került. 1878. I. FÉLÉV. 1. Az Escaut (Scheide) tengermelléki része és Antwerpen kikötője. (Notice sur l'Escaut maritime et le port d' Anvers.) Irta : Quinette de Rochemont. Antwerpen (Anvers) a Scheide (Escaut) jobbpartján, a tengertől mintegy 100 km.-re épült és Belgium leghíresebb kikötője. Számos csatorna köti össze Franczia­országgal, Németországgal, Hollandiával és Belgium belső részeivel. Az Escaut Francziaországban ered; kis folyó, mely csak abban a részében hajózható, hol az árapály játéka a medrét kiszélesítette és kimélyítette. A folyó alsó szakaszán mindkét parton töltések vonulnak, melyek mély területeket védnek a ten­ger dagálya ellen. E mély területek polderek. A folyó igen kis esésű; alsó 110 km. hosszú szakaszán kisvízkor csak *40 cm. az esés. Ez alsó szakasz szélessége 5*5 km. és 0'3 km. közt változó. Antwerpen-töl lefelé dagálykor a víz sós kezd lenni és Perle erősségtől lefelé még kisvízkor is sós. Az alsó szakaszon hajózó akadályokat létesítő homokzátonyok alakulnak a folyó hordalékából, melynek eltávolítására igen alapos tanulmányokat tettek. Az árapály játéka egész Gant-ig, vagyis a torkolattól 168-4 km.-nyire hat vissza; e játék középértékben a torkolatnál 3-6 m., a tengertől 36—90 km.-re, hol az Escaut partjai összeszorulnak 4—4'32 m., s végül Gant-nál mintegy 1 m. Antwerpen-nél a legalacsonyabb apály — 0'74 m., a legmagasabb dagály -j-6'77 m. magas, vagyis az árapály játéka 7'51 m. Az Escaut nyugati ágát négy csatorna köti össze a tengerrel. A hajóutat szá­mos világítótorony és jelző teszi biztossá. Antwerpen kikötőjét jelenleg (1878) az Escaut melletti rakodópartok, 4 csa­torna, 7 kikötömedencze, egy kamarazsilip és 3 hajójavító alkotja. A rakodópart a folyam hosszában 2170 m. hosszú; szélessége 20—30 m. közt változó; a ki- és berakodás a partokon mozgóhidak, pontonok segítségével történik. A csatornák men­tén is a partokat rakodókká alakították ; e csatornamenti rakodók hossza 1030 m. A hét kikötömedencze összes felszíne 40-5 hekt. ; 4 közülök rakodófallal ellátott, a többinek kövei burkolt a lejtője. Az Escaut-val csak két medencze közlekedik köz­vetetlenül. A medenczék összes rakodópartjai 4000 m. hosszúak. A medenczék víz­mélysége 6'10— 6'40 m. A medenczéket egymással zsilipek és csatornák kötik össze. A zsilipek közül legfontosabbak azok, melyek az Escaut és a medenczék közt elhe­lyezettek. Itt kapúk és ellenkapúk, dagály- és apálykapúk vannak. A dagálykapúk két, egymás fölé helyezett részből állanak ; az alsó kapúrész magassága 7-2 m. és felső szélének kottája 4 ?36 m. ; a felső rész 3 m. magas. Az apálykapúk nem sokat különböznek a rendes zsilipkapúktól. A medenczéket összekötő csatornarészeken forgóhidak vannak. A három hajójavító hossza egyenkint 110, 65 és 44 m. ; szé­lességük 27*4, 15 0 és 13 0 m. E hajójavító-medenczék kétszárnyú kapúkkal záród­nak. A hozzájuk tartozó szivattyúknak közös gépjük van. A medenczékböl évenkint 24,000 m s iszapot kotornak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom