Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.129 A ki- és berakodás czéljaira számos tárház, darú és vasútvonal szolgál. Azonban mind e berendezések a növekvő forgalommal szemben elégtelenek s ezért nagy munkálatok vannak kivitel s még nagyobbak tervezés alatt. így munkában van némely rakodópart szélesbítése 40—43 m.-ig. E partok kőfalát vaskutakkal alapozták. Azonkívül igen sok hidraulikus gépet állítanak be, köztük egy 120 tonna emelőképességű darút. Végül munkában van a vasúti rakodóhálózat kiterjesztése. A tervezett munkálatok közül nevezetesebbek a Kattendyk-medenczének megnagyobbítása, 3 új hajójavító létesítése, villamos világítás, darúk, árútárak berendezése, az Escaut folyó szabályozása és kikötö-medenczék építése. Míg 1840-ben Antwerpen kikötőjében a ki- és bemenő tengeri hajók száma csak 2300 volt, addig 1876-ban már 8800 ra emelkedett. Ez utóbbi hajószámnak mintegy 4 millió t. árúforgalom felel meg. A föforgalmat az épületfa adja, de ezenkívül vas, gabona, liszt, kőszén, érezek és petroleum is jelentékeny mennyiségben kerülnek tengeri szállításra. A belső hajózás forgalmát 1876-ban 28.649 hajó képviselte 1.324,246 t. forgalommal. Ezenkívül a vasutak is igen tetemes, mintegy 1,838.252 t. menő forgalmat bonyolítanak le. 2. A czölöpök lemélyítése vízföcskendezéssel. (Note sur un nouveau système de fonçage des pieux par injection d'eau.) írták : Stoecklin és Vétillart. Finom folyós homokba a czölöpöknek a rendes ütökossal való leverése igen nehéz és időrabló munka. Ezért Stoecklin és Vétillart egyszerű szivattyúval fölfecskendezték a homokot a czölöpök körül, melynek lesülyedése aztán igen gyors volt. A föcskendéshez gázcsövet használtak s munka közben arra ügyeltek, hogy a gázcső függőlegesen haladjon lefelé és hogy a gázcső alsó szája mindig legalább is 20—30 cm.-rel mélyebben legyen, mint a czölöp vége. A calais-i kikötő építésénél, hol csak a czölöpök leverésére 350,000 frkot irányoztak elő, igen gazdaságos hasznát vették a czölöpök ily módon való lesülyesztésének. 3. Szemle. (Chronique.) A folyóvizek iszaptartalma. Bouquet de la Grye oly készüléket (pélométer) talált föl, melylyel a víz iszaptartalmát igen gyorsan lehet meghatározni. A pélométer ékalakú edény, melybe a kikémlelendő vizet beletöltik. Az edény két oldallapja fémből, előlapjai üvegből vannak. A vizet ez edénybe töltve, a szinét összehasonlítják más folyadékokkal, melyeknek iszaptartalma már meghatározott s melyek előre mintául el vannak készítve. Bouquet de la Grye úgy is szokott még eljárni, hogy a vízbe vékony porczellánlapocskát csúsztat, melyen 1 mm. távolságra" két fekete vonás van. E lapocskát addig csúsztatja az edényben, míg a két fekete vonás közé fogott fehér vonást nem tudja kivenni rajta. A víz vastagsága fokot állapít meg az iszaptartalmára nézve, s e fok értéke táblázatból kiszedhető. Vízügyi Közlemények XX. ^