Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.127 mészből állanak, melyek nagy mennyiségű vizet vehetnek föl. Igaz, hogy a városi főgyűjtő mélyebben fekszik, mint a dombok oldala, és ezért a csatornavizet emelni kell, de a feladatnak csak ez a biztos megoldása. A mélyen fekvő Vesle-völgy, mely leginkább turlamocsár, nem alkalmas az öntözésre. Azonban az öntöző-berendezések megtételéhez kísérletek szükségesek s a helyzet addig is tarthatatlan lévén, a jelentéstevök azt hiszik, hogy egyelőre ideiglenesen vegyi tisztítás alá kell venni a csatornák vízét. Reimstól nem messze pirit-tarta'.mú, lignites, homokos-agyagrétegek vannak, melyekből igen könnyű előállítani a tisztátalan timsót és vasszulfát keverékét. Ehhez még mésztejet adva oly anyagot nyertek, mely alkalmassá vált a szennyes vizek kémiai megtisztítására. Az ez irányban tett kísérletek igen jól beváltak. A medenczékben leülepedő trágyaanyagok a Vesle-völgy turfamocsarainak kolmatálására igen jók. Mivel Reimsban az ülepedö-medenczék készen vannak már s a kémiai anyag termelése könnyű és olcsó, a bizottság ideiglenesen, míg az öntöző-berendezések elkészülnek, a kémiai eljárást ajánlja a szennyes vizek tisztítására. 27. A vizes szelvény növelése magánosan álló hidak alatt. (Canaux. Augmentation de la section d'écoulement de l'eau sous les ponts isolés.) írta : Chabas. A csatornák hidjai alatt a mélység megnagyobbításával igen czélszerüen lehet a vizes szelvényt növelni s így lehetővé tenni, hogy — főként a fölíelé haladásnál — a hajók vontatása e hidak alatt könnyebb legyen. Gauthey a Centre-csatorna hidjai alatt a csatornának átlag 5-30 m. szélességet adott. A vízmélység pedig 1*6—1*8 m. között változott. Vontató út csak a csatorna egyik oldalán volt, 25 m. szélességben. Később a vontató útat 1*8 m.-re szűkítették, de a csatorna másik oldalán 07 m.-es gyalogjárót létesítettek ; e változás nem kisebbítette meg a csatorna 5'3 m.-es szélességét. Azonban a hajók normál'

s szélessége 5 m-ig növekedvén, nehéz volt őket 20—30 cm-rel szélesebb csatornarészeken a hidak alatt átvontatni. Szükségessé vált ezért a szelvény megnövelése a hidak megbontása nélkül. E czélból előbb a gyalogjárókat alakították át úgy, hogy konzoltartókká lettek s nem nyugodtak többé falazaton. De ez sem volt elég, a vontatás még mindig nehéz volt. Ezért a hidak alatt hosszú darabon 0'4 m.-rel megnövelték a fenékmélységet. A dinámométerrel megtett kísérletek tisztán kimutatták, hogy a fenék lemélyítése után a vontatás sokkal könnyebbé vált a hidak alatt vagyis, hogy az ellenállások megkisebbedtek. A mélyítés költségei hidankint 25—53 frankot tettek ki. Ott, ahol 0-6 m.-re mélyítették a feneket, a költség 40 — 265 frkra rúgott. 28. Szemle. (Chronique.) a) A nagy hidak alapozásáról. Összehasonlítások a különböző hídalapozások mélysége, ideje és költsége között. b) Az Eagle Harbour kikötő bejáratának megjavítása. A Felső Tó egyik 225 km.-es partrésze egyedüli kikötőjének, az Eagle Harbour-nak bejárójáf szikla tette veszedelmessé. E sziklát 3000 m

2 területen kellett eltávolítani 4*85 vízmélység alatt, összesen 2300 m

3 mennyiségben. Alkalmas és könnyen kezelhető tutajról lyukakat fúrtak a sziklába, s e lyukakat dinamittal töltötték ki és aztán felrobbantották.