Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
82 Az emelöket a talaj legmélyebb pontján helyezik el. A töltéssel körülvett területeket lecsapoló árkokkal hálózzák be, melyek a vizet az emelőkhöz vezetik. A Zuid-Plas-on a gőzgépeken kívül szélmalmokat is állítottak be. E szélmalmok 4 emeletben vannak elhelyezve. 10. A mesterséges puzzolánról. (Note sur les pouzzolanes artificielles.) írta : Vicát. Kapcsolatban Petzold czikkével (A. d. P. et Ch. 1841. évf. 7. czikk) megjegyzi Vicát, hogy az agyag kiégésénél jelentkező szín nem jele a nyert puzzolán jóságának. A puzzolán jósága főként az aluminium-szilikáttól függ és nem az égetésnél jelentkező színtől. 11. Nadault de Button munkája a vízerejú gépekről és vízfolyásokról. (Examen d'un ouvrage de M. Nadault de Buífon, chef de division au ministére des travaux publics, sur les usines et les cours d'eau.) írta: B. Nadault de Buífon munkája a yízimüvek s nevezetesen a vízigépek közigazgatási törvényeivel foglalkozik. 1843. ELSŐ FÉLÉV. 1. Gőzhajózás a Saóne-on és Rhőne-on, mint a Páris és Marseille közti gyorsközlekedés egyik eszköze. (Notice sur la navigation ä vapeur de la Saöne et du Rhone, considérée comme moyen rapide de communication dans une partié du trajet entre Paris et Marseille.) írta: Manes. E tanulmány még az 1842-iki vasúti törvény előtt készült. Szerző azt hiszi, hogy Páris és Marseille közt elégséges azokat a helyeket összekötni vasúttal, mely helyek között nincs jó hajózás, vagyis össze kell kötni Párist a Saőne-nal és Éarseillet a Rhőne-nal. A Saóne-on és a Rhöne-on aztán gőzhajózás közvetítheti a forgalmat. A Saöne folyót két részre osztják : a kis és nagy Saőne-ra. A kis Saőne Gray és Verdun között 116 km. hosszú; mélysége a sellökön és a természetes bögékben kisvízkor 040 m. és 5— 6'0 m. közt változik. Hogy a hajózó mélység minimumát 1*6 m.-re emeljék, áteresztös gátakkal emelik föl a vizet. E körülmény a gyors közlekedést akadályozza. A nagy Saőne Verdun-töl Lyonig tart és 166 km. hosszú; kisvízkor a mélység 05 m.-töl 6-20 m.-ig változik. Ez alsó részen a hajózás megjavítását a mellékágak elzárásával és a kisvizi-meder összeszorításával czélozzák. A Saöne árvizei lassan készülnek és sokáig tartanak; ilyenkor a víz elönti a völgyet és a a hajókat nehéz jól kormányozni, hogy mindig a kisvízi-partok között maradjanak s ilyenkor igen sokszor zátonyra kerülnek. Magas árvízkor a hidak is akadályozzák a hajózást. A gözhajózást a nagy Saőne-on 1826 óta űzik. Részletes leírása az alkalmazott gőzhajóknak. A legjobb gőzhajóval Chalontól Lyonig 6 3/ 4 óra alatt, vissza 9 (.'Va
