Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

83 óra alatt lehetett eljutni. A személyszállító gőzhajók 150—200 személyre voltak berendezve. A franczia Rhöne-t két részre osztják: a felső és az alsó Rhóne-ra. A felső Rhone Genftől Lyonig tart és 218 km. hosszú. E szakaszon a hajózás igen nehéz ; Parc-tól fölfelé az igen magas fenék-hátak és sellők leheletlenné teszik a hajózást, Pare alatt van ugyan némi hajóforgalom, de a Sault vízesés nagy sebességével és csekély mélységével igen nagy akadályul szolgál. Épen ezért e felső szakaszon vasúti közlekedést terveznek. Az alsó Rhone Lyontól a tengerig terjed ; ez alsó szakaszon is a Rhöne-nak igen nagy esése és sebessége van. Kisvíznél ez alsó szakaszon némely helyeken 0'60 m.-ig száll le a mélység; azonban a mellékágak elzárásával és a kisvízi-meder összeszorításával remélik, hogy l'O m. mélységet nyernek. Nagyvízkor a hidak szolgálnak a hajózás akadályául. Az első gőzhajó 1827-ben járt a Rhöneon de az első kísérletek igen kevés eredményre vezettek. A Rhöne-on a fölfelé hajózás igen nehéz, nem úgy, mint a lassú Saöne­on. A legjobb gőzhajóval 1840-ben Lyontól Arlesig 11—13 óra alatt lehetett eljutni, fölfelé pedig Arlestól Lyonig 35—45 óra alatt. Szerző megelégedéssel konstatálja a gőzhajózás kedvező és a személyszállításra gyors és kielégítő voltát s azt hiszi, hogy kapcsolatban a vasútakkal kitűnő össze­köttetést létesít Páris és Marseille közt. Az út Páristól Marseilleig 34—35 órát tartana, vissza pedig 50—55 órát. 2. A nsmtes—bresti csatorna glomel-i bevágásának biztosítása. (Canal de Nantes ä Brest. Point de partage de Glomel. Note sur les travaux de consolidation des talus de la tranchée de Glomel.) írta: Deschamps de Pas. A Nantes-t Rrest-tel összekötő csatorna 374 km. hosszú és három vízválasztón megy keresztül: a Loire és Vilain, a Vilain és Rlavet, a Rlavet és Aulne völgyeit elválasztó magaslatokon. 238 zsilip van rajta, melyeken 555'25 m. esés oszlik meg. Minden osztóponto 4n mély bevágásban megy a csatorna; e bevágások közül leg­nagyobb a glomeli az Aulne és Rlavet közötti vízválasztón. A tetőpont alatt a csatorna feneke 22'478 m. mélyen van és a bevágás felső szélessége 73'68 m. A talaj, melyben a bevágást létesítették, kétféle volt. A csatorna egyik részén gránitból állott, másik részén réteges palából, mely a levegőn igen gyorsan mállott el és csúszós agyaggá változott. A felszíni hámlásokat a hámlott réteg eltávolítása után termőfölddel való bur­kolással szüntették meg; ezenkívül gyepesítéseket és árkolásokat is használtak. Szivárgásoknál és forrásoknál a csúszott réteg elhordása után kö-szívárgókat és fasinamüveket alkalmaztak a víz elvezetésére ; a lejtő felszínét termőfölddel burkolták és árkokat létesítettek a csatorna tengelye irányában a felszíni víz levezetésére. Az összes eljárások részletes leírása. 3. A Han- és Revin-alagutak. (Notice sur les souterrains de Han et Revin exécutés par voie de régié. írta: Michaux. A Han- és Revin-alagutak a hajózás érdekében létesültek. Amazt'réteges mész­kőben, ezt palás kőzetben létesítették. A munkálatok kivitelének és költségének részletes leírása. 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom