Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
30 A csatornák szelvénye négyszög alakú volt, melyre félkör boltozat borult. Rendes magasságuk l-8 m., melynél kisebbet Emmery nem ajánl a mászhatóság és tisztíthatóság tekintetéből. A gyalogjáró alatti beömlök fedőlemeze gránitköböl, vagy öntöttvasból készül. Az ily beömlök széles vezetéken közlekednek a csatornákkal. A rácsos beömlök fönt öntöttvas-rácscsal vannak befödve és lejtős csö közvetítésével közlekednek a csatornákkal. A betekintő, vagy szolgálati aknák nyílása 60 cm. A vízkiömlöket kis és nagy alakban alkalmazták és nemcsak arra szolgálnak, hogy az utczaöntözés számára vizet adjanak, hanem hogy a szegény nép is onnan szerezze be vizét. A csatornák esését és mélységét volt a legnehezebb feladat meghatározni. Az esés minimumául az 1 mm.-t fogadták el méterenként. 8. A Trollliätta és Gotliie csatornák Svédországban. (Notice sur les canaux de Trollhätta et de Gothie en Suede.) írta: Lagerheim és Blumm. A Trollhätta és Gothie csatornák Svédország szívén vonulnak keresztül és az Északi Tengert a Balti Tengerrel kötik össze Gothemburg és Söderköping között. E csatorna tervezése már a 17-ik században foglalkoztatta a hozzáértőket. De csak a 18-ik század elején kezdtek hozzá Polhem tervei szerint. A Trollhätta zuhatagjait kamrazsilipekkel egyenlítették ki egész a Wener tóig; később megcsinálták az összeköttetést a Wener tóból a Wetter tóba. A csatorna használhatlan lett elemi szerencsétlenségek folytán. Thunberg tervei szerint készült el, bár kisebb méretekben, aztán a másik csatorna 1800-ban, mely a Trollhätta zuhatagjait megkerüli. 7 zsilip volt Gothemburgtól a Wener tóig 114 láb (1 láb körülbelül 30 cm.) eséssel. A jelen század elején aztán elkészült a nagyobb méretű csatorna majdnem úgy, a hogy Thunberg tervezte. Körülbelül 23 millió frankba (10,500.000 rikedales) került; 1810-től 1832-ig tartott az építés. A csatorna hossza 90.012 m.; a hajóút a tavakkal együtt 39 x/ 2 mille (1 mille == 10.680 m.). Gothemburgtól a Wenerig 12 zsilip és 143Va láb esés van. Wenertöl a Wiken tóig 163 láb, vagyis az Északi tenger felé összesen 306 г/ 2 láb esés van. A Wiken tó és a Balti tenger közötti magasságkülönbség 308 lábat tesz ki. A Wenertöl a Balti tengerig 53 zsilip van. A zsilipek egyszerűek és kettősek. A csatornának 31 aquaductja van, oly helyeken, hol patakokon megy keresztül. 37 híd van rajta. A csatornáknak a tavakba szájazásánál mólók vannak, hogy a hajóknak biztos kikötőhelyük legyen. Sem a csatornában, sem a tavakban nincsen vízfolyás és így a hajók összes emelését a zsilipek végzik. A Wener tó vízszíne csak IV2 lábat változik; a Roxen tónak, melyet a csatorna szintén átszel, már 8 x/ 2 láb a vízszín ingadozása s ide zsilipet kellett csinálni. A csatorna legnagyobb részét a katonaság készítette. A hadsereg így is a hazának szolgálván, tekintélyén csorba épen nem esett. A katonák kitűnő kézmüvesekké képezték ki magukat e különféle munkák alatt. A csatornához 1,288.000 köb toáz fölmozgósítás kellett.
