Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
264 12. Öntözések a Keleti Pyrénékben és a víz újra előtünése a Tet völgyében. (Note sur Г établissement des canaux d' irrigation et de desséchement sous la condition du minimum de dépense.) írta: Félix Lucas. Öntöző, vagy lecsapoló csatornák készítésénél a czél elérésére szinte végtelen sok út lehetséges; kutatni kell tehát azt a módot, mely a csatornák legolcsóbb előállítására vezet. A szokásos formulák, melyekkel a csatornákat számítják, már magukban foglalják e megoldás összes elemeit, de mégis gyakran fáradságos tapogatózásnak van helye. E tapogatózás megszüntetésére hivatott ez értekezés. Ugyanazon vizes terület mellett az a szelvény emészt legtöbbet, melynél a vizes kerület legkisebb. E tételből következik: hogy az ugyanazon területü trapézek közül annak van legnagyobb emésztése ugyanazon esés mellett, mely egy félkör köré írható és hogy e trapéz egy fél szabályos hatszöget alkot, melynek legnagyobb oldala a körülírható félkör -átmérője. E tétel alapján Lucas táblázatot állít össze, melyben minden hidraulikus sugárhoz a megfelelő legnagyobb emésztésű szelvény oldala megtalálható. A tapasztalat megmutatta, hogy minő középsebesség mellett nem támadja még meg a folyadék a csatorna oldalát« A különböző földnemek szerint következő tábl Izat állítható össze erre vonatkozólag: A ßld neme A középsebesség határa m. Lágy barna föld ... ... ... ... ... ... ... O'iOl Lágy agyag ... ... ... ... ... ... ... ... 0*102 Homok ... ... ... ... ... ... ... ... __ ... 0-406 Kisebb kavics ... ... ..." ... ... ... ... ... 0-810 Kavics ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 0.817 Tört kő ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1-623 Összehalmozódott kavics ... ... ... ... ... ... ... 2-021 Réteges szikla ... ... ... ... ... ... ... ... 2-434 Kemény szikla ... ... ... ... ... ... ... ... .... 4-060 Ha a víz lebegteti hordalékát, úgy van egy középsebesség, mely mellett még nem rakja le. E középsebesség alsó határa iszap és lágy agyag-hordaléknál 0-266 m. homokos agyagnál 0-406 m. A vezetendő vízmennyiség rendszerint előre adva van mind az öntözésnél, mind a lecsapolásnál. A lejtök hajlását 60°-ra czélszerü venni, e hajlás megfelel a fel hatszög alakjának. Csak, ha a föld értéke nagy, akkor adhatunk meredekebb hajlást. A csatorna esését lehetőleg kicsire vegyük; akkora esést kell neki adni, mely mellett még lerakódás nem történik. Néha meg a legnagyobb esést kell alkalmaznunk, olyat, mely mellett még a csatorna feneke épen marad. Ha a csatorna irányát kitüztük és benivelláltuk, a kellő számú keresztmetszetet fölvettük, akkor minden ilyen keresztszelvény alá a vizes területet, mely egy fél szabályos hatszög, könnyen megszerkeszthetjük a megállapított esés szerint. Lucas ez eljárásra néhány példát mutat be.
