Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•250 A nap és hold vonzása okozta nagy, óczeáni árapály tüneményével kapcsolatosan a hosszú és szük tengereken másodrendű protuberáncziák keletkeznek épen olyan időszaki jelleggel, mint az óczeáni direkt árapály. Ez óczeáni árapály szülte protuberáncziák, mint valami tovaterjedő hullám, csak bizonyos idő elteltével jelentkeznek azon partok mentén, hol a hullám elhalad. A másodrendű protuberáncziák •eme mozgása áramlást idéz elő a szük tengereken. Ez áramlás mozgását nehéz közelebbről meghatározni. Monnier úgy fogta föl a Manche-csatorna dagályát, mint egyetlen hullám tovaterjedését. Keller két, a csatorna két végén behatoló ellentétes irányú hullám találkozásából igyekszik magyarázni a tüneményt. Ez utóbbi magyarázat elfogadható. E két hullám különbözősége és találkozásának módja határozza meg aztán a Manche-csatorna áramlatait. A hullámok találkozásából részint forgó, részint hosszanti áramlások keletkeznek. Az áramlás és a szél okozza a partok homok-kavics lerakódásait. Rendesen az áramlás és szél hatása egyirányú és összetevődik. A partok és fenék zátonyai mind Francziaországban, mind Angliában többfélék. A kavicsok a tengermelléki homokkösziklák törmelékei. E törmelék a légköriek és a hullámok behatása folytán málik le a sziklákról s aztán a szögletes testeket a tenger hullámzása gömbölyűre csiszolja. A homok szintén ily módon keletkezik. Az áramlatok és a törmelék mozgásának főiránya, amint azt elszakadt lábbogók és a tengerszinén úszó növényzet útjából, meg a homoknak a mólók egyik oldalán való felgyüléséböl következtetni lehet, nyugat-kelet irányú, vagyis nyugatról kelet felé történik. Az alluviumnak ezen mozgása beiszapolja a partok menti kikötőket mindkét ország partjain. Az alluvium mozgásának gátat vető kötöltések csak ideig-óráig használnak; az alluvium föltölti a töltés melletti mélységeket s aztán a kikötő bejáróját iszapolja föl. A töltések meghosszabbításával a bajt időnkint fel lehet tartóztatni, de meg nem szüntethetni. A kotrás drága módja a fenntartásnak. Még legolcsóbb a dagály vizének zsilippel elzárt medenczékben való visszatartása és apály idején kibocsátása révén tisztítni a kikötő bejáróját. Francziaországban ezt nagy arányokban teszik meg, míg Angliában inkább kotrással és a vízvetök meghosszabbításával tartják fönn a bejárót. 4. A Földközi tenger partvidékének megjavítása Hérault départemeiitben. (Mémoire sur l'amélioration du littoral de la Méditerranée dans le département de l'Hérault.) írta: Régy. A Földközi tenger mentén a lapos partok, a tavak és a mocsarak egészségesebbé és termővé tétele foglalkoztatja az érdekelteket. Cette környékén a tenger összeolvadni látszik a horizonttal, semmi szikla, átellenes part nem zavarja a látókör szegélyét. A parton belül viruló földek szőlővel, olaj- és eperfával beültetett dombok látszanak, míg a látóhatár szélét magas hegyek szegik be. A tenger és a termékeny síkság között a part mentén kelet-nyugati irányban moQsarak, tavak húzódnak, köztük a Thau tó valóságos kis beltenger. A tavak és tenger között hosszú választó part van, nem magas homokvonulatokkal, dünékkel és többé-kevésbbé nyilt csatornákkal átszelve. E lapos, míveletlen parton alig van növényzet; teljesen lakatlan s csak itt-ott látszanak rajta a vámörök házai. A tavak széle rendesen büzhödö mocsár; néhol káka, sás és nád nő a miazmák e tanyáján.