Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

24 müvekkel való szabályozás. Azonban igen sok helyen a sarkantyúkkal szomorú tapasztalást tettek. Például a chouzéi sarkantyúk nem hogy előidézték volna a kellő hajózó mélységet, hanem az egész medret deformálták és feliszapolták. Javasolták a sarkantyúk kiegészítését párhuzamosmiivekkel, de Beaudemoulin magát a szűkített szelvényt nem találja megfelelőnek s a sarkantyúk meghosszabbítását véli czélravezetönek. Különben a sarkantyúkkal szűkített mederszelvény meghatározására formulákat ad Beaudemoulin. MÁSODIK FÉLÉV. 6. A Rajna vízi munkálatai. (Des travaux du Rhin.) írta: Defontaine. Terjedelmes tanulmány a Rajnáról. A Rajna általános leírása; különböző részeinek hossza, magassága; a meder; a folyó sodra, rohamossága, mellékágai. Legtöbb helyen a Rajna több ágban folyik és a hol egyetlen ág van, ott rendesen mesterséges úton szorították a vizet egy mederbe s így évről-évre fogynak a mellékágak. Partjai lazák. Esése a Haut-Rhin départementben 096 per mille, míg lejjebb 0395 per mille. Sebessége Bázelnél 1'65 —4-16 m. közt, Mannheimnál 070—2'30 m. közt változik a víz magassága szerint. Árvizei közül azok a legnevezetesebbek, melyek a nyári napfordulótól kezdödöleg a magas Alpokon összegyűlő hó olvadása folytán állanak elő; ezek nem ugyan a legmagasabbak, de a leghosszabb tartamúak. A kivételes árvizeket rendesen a márcziusi esők hozzák, midőn az alsóbb és másodrendű vízgyűjtők hava hirtelen elolvad. Bázelben rendkívüli árvizek voltak 1641-ben, 1801-ben és 1824-ben nov. és decz. hónapokban. A bázeli és kehli vízállások grafikus feltüntetése. Az elszászi árvédelmi töltések. A Rajna max. vízhozománya Breisachnál 4630 m

3, Kehinél 4686 m

3, Lauterburgnál 5010 m

3 másodperczenként. A rajnai munkálatok föczélja a Rajna folyását úgy vezetni, hogy partjait lehetőleg ne támadja; a partokon ugyanis rendesen árvédelmi töltések húzódnak. A mellékágakat elzárják, de csak elboríthatólag, hogy a víz őket feliszapolja. E munkálatok fasinából készülnek időleges tartósságra, a mennyiben a feliszapolás után ültetvényekkel megvédhető a terület. Míg az előbbiek, a partvédömüvek és árvízi töltések állandó jellegűek. A fasinák rendesen nyárfából vannak, melyek a Rajna szigetén nagy mennyiségben találhatók. Egy köteg fasina 4-5 m. hosszú, négy kötés van rajta, vastag végén 1-66 m. kerületü, középen PO m., keskenyebb végén 0'55 m. Az ágak, melyekből a köteg áll, 4 cm.-nél vastagabbak ne legyenek. Egy köteg súlya 21'4 kg. és 0'024 m

3 vizet szorít ki teljes elmerülés alkalmával helyéből. A czövekek, melyekkel a fasinákat leszorítják, P5 m. hosszúak és 4—6 cm. átmérőjűek. 10-enként vannak összekötve. Rendesen fűzfából valók. 100 fasina kötegre 20 köteg (200 drb.) czöveket számítnak. Egy köteg czövek súlya 1P6 kg. és 0'0121 m

3 vizet szorít ki helyéből. A fonások nyárfa-vesszökböl készülnek, melyek 4—5 m. hosszúak és 4 cm. átmérőjűek, hajlékonyak. 25-önként vannak egy csomagban és 100 fasinára 20 csomagot számítnak. Egy ily csomag 17-20 kg. súlyú és térfogata vízben mérve 0'02 m

3. Vannak még kis fasina-kötegek P50—2 m. hosszúsággal, PO m. kerülettel.