Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

213 3900 m

3 rezervoár van; ez utóbbi tűzvész esetére pótrezervoárnak épült és mindig telve tartják. A két nagyobb alsó rezervoár fölé két felső 5700 és 6"200 m

3-es rezervoárt helyeztek. A két nagy, alsó rezervoár boltozatokkal van födve, melyeknek nyílása 3.20 m; e boltozatokat alapjuknál 1 m., fölső részükön 80 cm. vastag hosszú pillérek tartják, melyek tehát egymástól tengelyükben mérve 4 m. távolságban vannak. A boltozatok vastagsága a tetőponton 0-35 m. E boltozatok szolgálnak a felső rezervoárok fenekéül. Az alsó medenczék vize 5 m. magas, a felsőké 2-6 m; az alsókban a boltozat teteje 0-40 m.-re, a felsőkben 0-17 m.-re van följebb a vízszínnél. Az egyik felső rezervoár, mely kizárólag a boulognei erdő czéljaira szolgál, födetlen. A medenczék lejáró tornyokkal és zsilipkamrákkal vannak ellátva. Zsilipkamra kettő van, az egyik a passy-i kútból jövö víz bejutására és a boulognei erdő vezetékének ellátására szolgál. A másik kamrában a Szajnából jövö víz jut a medenczébe és a Párisba menő víz távozik el. A Szajna vize 0'6 m.-es csövön érkezik, a passy-i artézikút 0-4 m.-es átmérőjű csövön jut a kamrához. A rezervoár őrházzal van kapcsolatban, hol a szolgálattevő személyzet lakik. A rezervoár alapja és környéke meg van talajcsövezve, hogy az esetleges szivárgás a környező házakba ne juthasson. A falazatok czementmalterbe rakott homokköböl készültek. A falazatok belsejét 1—2 cm. vastag czementmalterrel kenték ki; az alapzatot, melynek vastagsága a bírós talaj miatt csak 30 cm., 3.5 cm. vastag malterrel kenték ki. A be- és kiömlő, túlfolyó és a rezervoárokat kiürítő csövek alkalmas zsilipekkel zárhatók és nyithatók. A rezervoárok egymás között elzárható csövekkel közlekedhetnek. Rozat de Mandres részletesen leirja a falazást, malterezést és a munkálatok árát. 12. Szemle. (Chronique.) a) Malter a tengerben. b) Alapozó faszekrények. Vaudrey az alapozáshoz fenyöfaszekrényeket ajánl, melyeknek elferdülését keresztekkel meg lehet akadályozni. lo. Mozgó és önműködő gátak; a Conílans-sur-Seine-gát és a Conílaiisiiál és Courbetonnál megejtett kisérletek. (Memoire sur les hausses mobiles et automobiles : construction du barrage de Conflans-sur-Seinc et expériences faites к Conflans et ä Courbeton.) írta: Chanoine. A Szajna gátja Conflansnál 26 méter hosszú bukógátból és 34*9 méter hosszú táblásgátból áll. A táblák száma 29, szélességük l-l m. magasságuk 235; a táblák között 10—10 cm. köz van; e táblák nem önműködők. A táblásgát küszöbe a kis víz alatt 0'5 m.-re van, a bukógát teteje pedig a kisvíz fölé 0-5 m.-re ér ki. A bukógát ,két sor czölöp és palánkfalból készült láda, mely kővel van kirakva. A bukógát keresztkötö gerendáin hosszgerenda fut végig, mely 20 drb 1*33 m. magas, 1-2 m. széles ingó és önműködő tábla küszöbéül szolgál; e táblák között is 10—10 cm. köz van. Az egész gát 71,238-85 frkba került. — Chanoine leírja a gát készítésmódját, a hozzá használt anyagokat. A táblák fölállítása hajóval történik. 1857-ben 22 tábla fölállítása 30 perczet igényelt; a 29 tábla lefektetése pedig 3 perczet vett igénybe. Chanoine leírja, hogy