Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
20 talajon, öntözésre rendezték be. A Kis-Rhőne-ból kiágazó öntöző csatorna édes vizet visz a területre és megtermékenyíti azt. A tengerszínénél alacsonyabb helyekről a vizet szélmotorra berendezett emelőgépekkel próbálják kiemelni. 5. A Garonne oldalcsatornája Toulouse-tól Castets-ig. (Canal latéral ä la Garonne depuis Toulouse jusqu' ä Castets, avec embranchement sur le Tarn ä Montauban.) Irta: Cavenne. ELSŐ RÉSZ. Cavenne mérnök ismerteti a Garonne oldalcsatornájának tervét, melyet de Baudre mérnök készített. E csatorna Toulouse-tól ágaznék ki a Garonne-ból és a jobbparton húzódnék Agen-ig. Montech-nél oldalcsatorna nyúlnék ki Montauban felé, Moissac-nál pedig aquaducton lenne a Tarn vízén átvezetve. Épen így Agen alatt a Garonneon aquaduct vinné át a csatornát a balpartra. Castets városnál aztán betorkollanék a Garonne alsó szakaszába, mely innen kezdve a tengerig már jól hajózható. E csatornával hát összeköttetésbe jutna Toulouse az Atlanti Óczeánnal. S miután a Canal du Midi már régebben kapcsolatba hozta Toulouse-t a Földközi tengerrel, ez újabbi hajó út a két tenger közötti közlekedést biztosítaná. A Garonne oldalcsatornájának tervezett hossza 190,300 m. A 135 m.-nyi esése a csatornának 50 kamra-zsilipen oszlik meg. Az egész költség 39,698,586 fr.-ra van előirányozva. MÁSODIK RÉSZ. A tanulmánynak második részében Cavenne ismerteti azokat a tárgyalásokat, melyeket a csatorna érdekében az egyes départementok érdekelteivel folytatott. Mindazok az előnyök és hátrányok, jövedelmek és kiadások, remények és aggodalmak fel vannak sorolva, melyek e csatornához fűződnek. Általában az érdekeltek véleménye kedvező a csatornára nézve és Cavenne is elfogadásra ajánlja. 6. A Loire oldalcsatornájának keresztezése a Loire-i-al Briare mellett. Lejeune főmérnök tervének ismertetése. (Canal latéral ä la Loire; traversée de la Loire ä Briare.) A Loire jobb- és baloldalán húzódó csatornáknak Briare közelében való egyesítésénél kétféle terv merült fel. Az egyik a Loire-t aquaduct segélyével hidalná át, a másik a folyó medrébe eresztené le kamra-zsilipek segélyével a két hajózó csatornát s így egy darabon maga a Loire volna a csatornák közt az összeköttetés. Ez utóbbi esetben a Loire kis vizét szemben álló sarkantyúkkal szorítnák össze, hogy a hajózó mélység mindig meglegyen. Hosszas vita indult meg a tervek miatt a Ponts-et Chaussées nagy tanácsában, főként azért, hogy a sarkantyúk hatása nem biztos és egyáltalán nem nagyon szolid mód a csatorna-keresztezést a Loire medrébe tenni. De a munka sürgőssége és a költségek döntöttek. Az aquaduct építése hosszú időbe került volna és aránytalanul több költségbe s így a tanács a sarkantyús müvek mellett döntött.
