Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

21 7. Gereblyés hajó a rocheforti lecsapoló árkok tisztogatására. (Вас ä rateau employé au curage des canaux de desséchement des marais de Rochefort.) Irta: Masquelez. A gereblyés hajó két főrészből áll: egy hajóból és egy gereblye-szerkezetböl. A gereblye-szerkezet olyan alakú, mint a csatorna profilja és teljesen zárt, deszká•zott és alul fogakkal ellátott. Ha e gereblyét a hajó elejéről a vízbe bocsátják, akkor fogai belemerülnek az iszapba és a gereblye teste elzárja a profilt. Ha most a csatornában vízfolyás van, úgy a víz felduzzad a gereblye előtt és az egész szerkezetet lefelé tolja; természetes, hogy a gereblye az iszapot is maga előtt hajtja s így a csatorna feneke és oldala megtisztul. 8. A csatornák szivárgásának megszüntetése finom homokkal. (De l'étanchement des canaux au moyen du sable fin.) Irta: Fevre. Ha valamely csatorna laza szerkezetű talajon megy végig, gyakran megtörténik, hogy vize teljesen, vagy oly mértékben szivárog el, hogy a hajózást megakasztja. Ily esetben sikerrel próbálták meg a szivárgást úgy megakadályozni, hogy a csatornába zavaros vizet engedtek. Az iszap aztán betömte a nyílásokat és a szivárgás megszűnt. De a fenéknek e természetes iszapolása lassú munka. Czélszerübb mesterséges úthoz folyamodni. Egy hajót finom, iszapos, száraz homokkal megtöltünkés aztán végig vontatva a csatornán, a homokot kiszórjuk a víz-felszínre, hogy az jól keveredve és szétoszolva szálljon a fenékre és oldalfalakra. A siker nem marad el. 9. Kisérletek keskeny nyiláson kifolyó víztömeg meghatározására. (Expérience sur l'écoulement de l'eau par des orifices rectangulaires verticaux en mince paroi.) Irta: Minárd. Az 1802. évben Brüsszelben Tourneau és Minard kísérleteket tettek 40 cm. széles és 2—4 cm. magas nyíláson kifolyó víz mennyiségének meghatározására. Kísérleteiket táblázatosan közlik. MÁSODIK FÉLÉV. 10. Raucourt sebességmérése a Néván. (Rapport fait ä l'Académie des sciences, sur un mémoire de M. Raucourt, relativ ä la mesure des vitesses de la Néva.) A tudományos akadémia megbízta Prony, Navier és Girard urakat, hogy Raucourt sebesség-méréséről a Néván véleményes jelentést tegyenek. Raucourt a Néván télen, midőn be volt fagyva és nyáron mért. A készülék, melyet télen .használt, úszó volt, melyet tetszőleges mélységre lehetett lebocsátani. Az úszóhoz finom szál volt erősítve, melynek másik vége dobra volt feltekerve. A víz az úszót tova vitte, mialatt észlelték az időt és a legombolyított szál hosszát, mely két tényező megadta a sebességet. E mérés pontosságához sok szó fér, eredményei azonban figyelmet érdemelnek. Raucourt azt