Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•337 A hajók kikötése ponton segélyével történik, mely a part mellett van kihorgonyozva. Czélszerü volna különben két pontont alkalmazni, egyet a jövö, egyet a menő hajók részére, mert a hajók gyakran egyszerre érkeznek s egyiknek a másikra várnia kell, de a partok annyira le vannak már foglalva fürdők és hajók részére, hogy egynél több ponton nem volt engedélyezhető. A váróhelyeket eleinte a pontonokra tervezték, de ez zavarta a forgalmat ezért később a parton emeltek e czélra bódét. A hajók évi üzem-költsége 510,920 frank. ÍO. Szemle. (Chronique.) a) Jelentés Maurice Lévy hidrodinamikájáról. b) Források elzárása az alapozások falazatában. Ferme a saint-nazaire-i Penhouët medencze zsilipjénél következő eljárást használt a források elzárására: Az alapot sziklára fektették, mely szikla azonban forrásokkal volt tele. Az alapfalazatot egész vastagságában elkészítették, kivéve azokat a helyeket, hol források voltak ; itt tölcsérszerü üregeket hagytak a falban. Mikor a falazat megkeményedett, minden tölcsér aljára két-három kis követ helyeztek, melyekre függőlegesen egy í b m. hosszú 8—10 cm. átmérőjű fémcsövet állítottak. Ekkor aztán hirtelen a tölcsérbe a csö körül köveket és gyors kötésű maltert dobtak úgy, hogy a tölcsér kitöltődött s a forrás vize egyedül a csőben emelkedhetett föl. A forrás vizét addig engedték kifolyni a csö tetején, míg a malter jól megkeményedett. Ekkor a csőből hirtelen kiszivattyúzták a vizet s az előre elkészített portland-czement-maltert hirtelen beöntötték úgy, hogy 10—15 cm. mélyen legyen a felszíne a csö felső végétől; a csőbe ekkor dugattyút tettek, melynek felső végére erősen ráütöttek. A czementmalter behatolt a források repedéseibe és igen tökéletesen zárt. 11. Szemle. (Chronique.) a) Л folyókban lebegő iszap súlya. A folyók hordaléka a vízállások, az áradás és apadás szerint változik s ezért hosszú ideig való megfigyelés szükséges, hogy hasznos eredményhez jussunk, ily megfigyeléseket tettek a Var, Marne és Seine folyókon f863—65. években. A Var minden m

s-e átlag 3577 gramm iszapot hoz; legkisebb hozomány 9'15 gr., legnagyobb 36,617-14 gr. volt m

3-kint; évenkint összesen mintegy 18 millió tonnára, vagyis 11 millió m

8-re tehető a Var iszapja. Ez iszap 1/

8-a szénsavas mészből áll. Ezenkívül a Var évenkint 792.000 t. oldott anyagot is szállít. A Marne m

s-e 74'9 gr. iszapot hoz átlag; legkisebb mennyisége 2 gr., legnagyobb mennyisége 515-75 gr. volt m

3-kint; évenkint összesen 167,684 t.-ra vagyis 105.427 m

3-re tehető a Marne iszapja, melynek 7'42—38-13 százaléka szénsavas mész. Ezenkívül a Marne 552.480 t. oldott anyagot is szállít, vagyis az oldott anyag háromszor annyit nyom, mint a lebegtetett. A Szajna a Marne beömlése fölött 39-663 gr. iszapot lebegtet átlag m

3-enkint, legkisebb hozomány 135 gr., legnagyobb 2738-2 gr. m

s-kint; az évenkint lehozott iszap 207,493 t.-ra, vagyis 129,600 m

s-re tehető. Ezenkívül az oldott anyag 1.110,687 t.-át tesz ki. A szénsavas mész az iszapban 12-55—33'45°/

0 közt változik. b) Caligny készüléke a zsilipéléshez szükséges vízmennyiség megkevesbítésére. Az ez évi, 6. pont alatt felemlített takarékmedenczékkel a megtakarítás kővetkező : két medenczével (nem mint a 6. pont említi a víz s/

4-e hanem) a víz felét lehet megtakarítani, három medenczével lU~ét, n medenczével a víz -ed részét. n+2 Vízügyi Közlemények XIX. &&