Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•338 MÁSODIK FÉLÉV. 12. A saint-nazarei kikötő beiszapolása és kitisztítása. (Mémoire sur l'envasement et la dévasement du port de Saint-Nazaire.) írta: Leferme. A saint-nazaire-i kikötő 1-sö medenczéje 1054 h. terjedelmű ; egy 25 m. nyílású és egy 13 m. nyílású zsilipen közlekedik a tengeröböllel ; ez utóbbi zsilip 60 m. hosszú kamrával ellátott, míg az előbbinek nincs kamrája. S mivel a kamra a nagyobb hajók befogadására kicsiny, a medencze dagály idején nyilt összeköttetésben van az öböl vizével, mely nagy mértékben zavaros. Az öböl iszapja igen nagy mennyiségű, finoman eloszlott, de állóvízben gyorsan leülepedő ; ez iszap fajsúlya teljesen megülepedett állapotban 1430, tehát a víznél nem sokkal súlyosabb ; míg az első hónapban a fajsúly 1175, addig a végleges fajsúlyt csak mintegy 18 hónapi ülepedés útján veszi fel. A leülepedett iszap alsóbb rétegei tehát súlyosabbak és régibbek, a felsőbbek könyebbek és fiatalabbak. Azonkívül észlelték, hogy a zsilip közelében az iszap vastagabb, mint a medencze szélei felé. A medenczébe, mint a számítások kimutatták 60,600 m

s iszap jö évenkint. Kísérletek kimutatták, hogy ha egy közönséges hajó 10 m.-re sülyed be az iszapba, akkor még vontatható, bár nehezen ; 0'6—0'8 m. besülyedés mellett könnyen vontatható és 0'3—0'4 m. iszap alig érezhető akadály. De az iszap vastagságával a sűrűsége is változik és így nem közömbös, hogy az iszapot mennyi ideig hagyjuk ülepedni és milyen állapotban távolítjuk el. De nemcsak a kikötőt, hanem a vezéreret is tisztán kell tartani. A medencze és vezérér teljes tisztántartása évenkint 327,692 m

s anyag kotrását, elegendő tisztántartása 298,729 m

3 kikotrását igényli. Az ár azonban nem egészen a köbméterek arányában különbözik, mert a nagyobb tömeg nem olyan tömött és kotrása m

3-kint olcsóbb. A kikötömedencze tisztítására nincs valamely tartalékmedencze vize, melylyel a tisztogatást végezni lehetne. A vezérér tisztítására van ugyan vízvezeték, de a vezérér oly széles, hogy nem lehet benne elég erős áramlást csinálni. Ezért az iszapot mekánikai úton kellett emelni. De a folyós iszap nem alkalmas arra, hogy a közönséges kotrógépekkel emeljük ki. Ez az iszap hasonló a czeinenttejhez s ezért közel volt a gondolat, hogy azt is, mint ezt szivattyúval távolítsák el. E czélból hajót szereltek fel, mely alkalmas volt a kotrott anyag magába fogadására és kiürítésére A hajó kétoldaláról szívó csövek nyúltak le a mélységbe, melyek alsó végét a szükséghez mérten lejebb ereszteni, vagy fölemelni lehetett. A szívó csövek szivattyúval állottak közlekedésben, melyet a hajó gőzgépe mozgatott. Ugyanez a gőzgép szolgált a hajó mozgatására is, amennyiben vele a hajó farán elhelyezett szárnyas-csavar is kapcsolatba volt hozható. A szívócsövek függőleges helyzetükben 20 m.-re is leértek, de a kotrás csak kisebb mélységekig történt. A csövek rendesen csak 40—50 cm.-re sülyedtek be az iszapba, hogy a hajó mozgását, mely működés közben folytonos, ne akadályozzák. Az így felszerelt pumpás hajókon kivül használtak még vedres kotrót is a tömöttebb, szilárdabb rakódmányok eltávolítására. Egy m

3 iszap kiemelése szivattyúzással 0'231 frankba került úgy, hogy a kikötő és vezérér tisztogatása évenkint 70,000 frankot vesz igénybe. Ha azonban az amor-