Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

8. Az Ardèche département folyóinak árvizeiről. (Mémoire sur les inondations des rivières de l'Ardèche.) Irta: De Mardigny. Az Ardèclie département a Rhône mellett fekszik és háromszög alakú ; hegyes csúcsát északra fordítja; keletről a Rhône határolja, északnyugatról a Cévennek, melyeknek csúcsai 1200 1500 in. magasak. A folyók, melyek a Gévennekböl erednek és délre folynak, hevesen zúdítják le árvizeiket a Rhône-ba. Legnagyobb közülök az Ardèche, melynek vízgyűjtője 2429 km

2. Azok a folyók, mint pl. a Loire, melyek északra folynak, 10-szerte hosszabb útat tesznek meg a tengerig, mint a délre folyók, bár a Cévennek ugyanazon magaslataiból erednek. Ezért a déli folyók sokkal hevesebbek az északiaknál. A Rhône és a Cévennek között, ez utóbbira merőleges irányban két kereszthegyláncz vonul, melyek három főrészre osztják az Ardèche départementet : a Doux, az Érieux és az Ardèche medenczéire. Az Ardèche 119 km. hosszú. Felső völgye gránitsziklába vájt. Aubenas környékén völgye kiszélesül, de aztán majdnem torkolatáig mészsziklák közt, sokszor igen szűk szorulatban folyik. Árvizeit azok a vízerek hozzák, melyek a Cévennek gránitjából erednek ; a többi, mészsziklából eredő folyók árvízhozománya jelentéktelen. Az Ardèche árvizei igen magasak, némely helyen a kisvíz fölé 17—19 m.-nyire emelkednek a sziklaszorulatokban. Árvizei gyakoriak ; útakat, hidakat, házakat tesznek tönkre. Legnagyobb árvizei 1827-ben, 1846-ban és 1857-ben állottak elő. Kisvizei igen kevés hozományúak ; Vallonnál 5 m

8-nek találták kisvizét ; Chasseracnál gyakran egészen kiszárad. Árvizének legnagyobb hozománya Aubenasnál 3200 in

8, St.-Martin d'Arc-nál, hol az Ardèche fölött természetes sziklahíd vezet át, 9660 m

8 s végre a beömlésnél 9600 m

s-t tesz ki. E köbmennyiségeket számítás útján hozták ki és Mardigny megjegyzi, hogy a valóságos vízhozomány valamivel kevesebb és hogy a beömlésnél 6720—7000 m

3-re tehető. Vallon és Saint-Martin között a folyónak 20 m. széles sziklahídja van, melynek ívmagassága 30 m. a kisvíz fölött és ívszélessége 59 m. E szorulatban 19'25 m. magasságra emelkedett föl az 1827-iki árvíz. Az Ardèche nagy árvizeinek okai a Cévennek oldalainak fátlan volta, a folyó erös esése és a mellékfolyóknak majdnem egyenlő hossza, mi az egyes árhullámok találkozását elősegíti, és a nagy esők. Némileg ellensúlyozza az esővíz lezúdulását a terrászos íöldmívelés. A folyó esése oly nagy, hogy óriási sziklatömböket görget felső szakaszán, a Rhône-ba ömlésénél azonban csak kavicsokat görget. Árvizei hirtelen jönnek, óránkint 11-7—15 km.-t futnak be. Az évi esö átlagos mennyisége a medencze közepén mérve 1-2794 m.-t tesz ki. Október, november, szeptember és május a legesösebbek s ezért kisvizei június-augusztusban vannak. 1827-ben 2-193 m. magas volt az esö mennyisége. 1827 október 9-én 21 óra alatt 0-792 m. magas esö esett, vagyis másodperczenkint és km

2-kint 10-5 m

8. Ily esőzés csak az egyenlítői vidékeken van. A legnagyobb árvizek szeptemberben vagy október első felében vannak. A nagy esőket a délkeleti szelek hozzák. A Rhône baloldali mellékfolyóinak árvizei, melyeket a délnyugati szelek hozta esők idéznek elő, vagy a tavaszi hóolvadáskor, vagy a novemberi nagy esőzéskor állanak elő; és így az Ardèche árvizei nem találkoznak a baloldali folyók árvizeivel. Nem volt még rá eset, hogy a Rhône és az Ardèche nagy árvizei találkoztak volna.