Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
209 a völgyeket foglalja el 42.000 h. kiterjedésben. Ez a legtermékenyebb része a megyének. A megye keleti része nedves, mocsaras, hideg; a tél itt 6 hónapig tart, a havazás bőséges, de hamar olvad a hó ; csak a 700 m. körüli magasságban marad meg hosszabb ideig. A nyár is hűvös, nedves. Az éghajlat ezért keleten nem nagyon egészséges. A széna gyakran megrohad, a gabona kivész. A közép és nyugati rész hőmérséklete enyhe, sokszor több tél múlik el hó nélkül ; e vidék átlagos magassága 280 m. ; a talaj nem nagyon nedves, a nyár forró. A nagy völgyek klimája igen kedvező ; a tél csak 3 hónapig tart és — 2 fokra csak ritkán száll alá a hőmérséklet, nyáron -f-35°-rais fölemelkedik. Az esö évi átlagos mennyisége Cahorsban 801 mm. Április, május és június a legesösebbek ; az esőket a nyugati szelek hozzák. A gránittalajok legnagyobb része erdőnek való ; a termő réteget a sziklák ináladékai alkotják. Néhol a fünemüek, zab, rozs, burgonya és tatárka is megteremnek. Az altalaj mindenütt át nem bocsátó lévén, igen sok helyen mocsarakat és turfát találunk. Hol a vizet a felszínen csörgedeztethetik, ott igen jó réteket lehet készíteni. Nyáron a gránittalajok igen kedvező benyomásuak, de télen ridegek, szomorúak. A triász szivárványos márgája és tarkahomokköve sokkal termékenyebb talajokat ad az előbbinél, ha a felső részük porhanyóvá vált. A liásztalajok igen termékenyek, mert igen sok agyagos részt tartalmaznak. Erdők éppen ezért nem igen vannak rajtuk. Az oolithos talajok igen szegények ; csak ott van némi termőföld, hol a sziklák máladékaiból összeverődött egy kevés agyag ; néhol egészen kopár a föld, máshol erdős. Legnevezetesebb hasznos növény itt a szőlő, mely fáradsággal mívelhetö, de minősége igen jó. A kréta-talajok soványak, homokosak ugyan, de a kedvező klimatikus viszonyok megengedik, hogy trágyázással termővé tehessék őket. A terczier-talajok termőképessége igen változatos, néhol a legdúsabban termő, máshol egészen kopár s e két szélsőség közt átmenetek is találhatók. Az alluvium általában a megye legtermékenyebb részét alkotja. Mindenféle, az éghajlatnak megfelelő hasznos növény termelhető rajta, bár néhol a völgyek árvizeknek vannak kitéve. A Lot és Dordogne torrensfolyók, vizhozományuk 15—20 m 8-töl 4000 m s-ig változik és így hirtelen és gyakran áradnak. A megye gabnaféléi : a búza, rozs, zab, kukoricza, tatárka ; néhol árpát és kölest is termesztenek ; továbbá a főzelékfélék is igen jól díszlenek ; takarmányt a mesterséges rétek, luczerna, lóher és spanyol lóher szolgáltatnak ; végül a burgonya és takarmányrépa említhetők, mint a megye kiválóbb terményei. Olajfa, len és különösen kender sokfelé díszlenek. A dohány igen nagy elterjedést kezd nyerni. A szölö jelentékeny és jó minőségű. Általában a föld igen különbözö hozományú. Még egy-ugyanazon község határában is a fölei h.-onkint 2 franktól 240 frankig változó értékben ad termést. A dohányföldekért és kertekért hektáronkint Cahors közelében 600—70ü frank évi bért fizetnek és 24.000 frankért adják el őket. A vetésforgók vidékenkint és a föld termőképessége szerint változnak. A folyók vízjárása lényegesen befolyásolja a földmívelést. Az árvizek igen sok kárt tesznek a terményekben, mert a vízfolyások medre igen sok helyen benőtt, és összeomlott. Ezért a folyókat és patakokat rendszeresen tisztogatják s az eljárást törvény és szabályok állapítják meg. A tisztogatás folytán a vizek gyorsabban húzódnak le s ezért a tő víz folyásokban a lefolyásra kerülő víztömeg megnagyobVízügyi Közlemények XIX. 14
