Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

210 bodik ; bár igen valószínű, hogy a kurta mellékfolyások vize rendesen előbb érkezik a föfolyöhoz, mielőtt ennek árvize a beömlés pontjához lejönne. A folyók nincsenek töltésezve és csak egyetlen terv merült íöl ebben az irányban. Az alácsövezendő agyagtalajok kiterjedése mintegy 50.000 li.-ra tehető. Régebben kővel telt szivárgókat készítettek, csak újabban kezdték az agyagcsöveket használni. Talajcsögyárakat állítottak föl, munkásokat gyakoroltattak be és különleges szerszámokat hoztak forgalomba az árkok kiásására és a talajcsövek elhelyezésére nézve. A mocsárok lecsapolása jóformán a patakok tisztogatásával függ össze ; egyszerűen medret létesítnek a mocsár legmélyebb vonalában s a lecsapolás kész. Az öntözések révén igen nagy kiterjedésű réteket lehetne a megyében létesíteni, de e tekintetben még igen keveset tettek. A talaj megjavításával a megye földjének értékét 17°/o-kal lehetne emelni. 8. Az utak és sétahelyek öntözéséről. (Note sur l'arrosement des routes et promenades publiques.) írta: Darcel. Páris utczáit háromféle módon öntözik : vontatott hordók segélyével, csövekből kiomló vízsugárral és folyós sókkal, melyeket az utakra szétterítenek. Az öntöző hordók 1 m

s ürtartalmuak és réz öntöző-csővel ellátottak. A víz kiömlését csappal lehet igazgatni. A hordót 1 ló húzza. 1 hordó 9 perez alatt ürül, mialatt 450 m.-t fut be és 45 m. szélességű tért, tehát 2000 m.

2 területet öntöz meg. Az utczai csapoknak, melyekből a hordókat megtöltik, 400 m. távolságban kell egymástól lenniök. Vannak kézi erővel vont hordók is 250 1. tartalommal ; 2 ember húzza őket. Ha vízsugárral öntöznek, a csapoknak átlag 30 m.-re kell lenniök egymástól, a víznyomásnak megfelelöleg. A csövek, melyekkel öntöznek, öntött-vasból és rézből készülnek, átlag 2 m. hosszúak és egymással csuklók segélyével kapcsolkoznak. A csövek apró, kis karikákkal vannak ellátva, melyeken a csövek elgurulhatnak s melyek segélyével az öntöző ember egyik csaptól a másikig húzhatja. A cső belső átmérője 4.1 cm. A kiömlés nyílása 1-2 cm. Míg hordóval egy h.-nak évi öntözése 4500 frk.-ba kerül, addig vízsugárral 2400 frk.-ba. A folyós sókkal való nedvesítés eszméje Cousté-tól való és abban áll, hogy a folyós sókat, nevezetesen magnéziumklorürt és kalcziumklorürt az utakra széthintik. kg.-ot használnak 1 m

2-re. A só igen gyorsan olvad és áthatja az utat, mely barna szinü lesz. Az esö gyorsan lemossa a sót. Szép időben 8 napig tart egy behintés hatása. Leginkább a boulognei erdő útjait nedvesítik ily módon. A nap ugyan sok nedvességet párologtat el déltájban a sóval behintett utakról, de még sincs rajtuk por. 9. A szegedi Tisza-hídról és a cső-alapozásról. (Notice sur le pont de la Theiss et sur les fondations tubulaires.) írta : Cézanne. Az osztrák államvasút Szegeden áthidalja a Tiszát. E folyó igen csöndes vízjárású, mert esése csekély. Nagy lapályon húzódik át számos kanyargással. A síkság oly lapos, hogy a Tisza árvizei néhol 70 km. szélességben terülnek el.