Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

ISS Ezenkívül megmérte a vízfolyások hidrotimétrikus fokát is. A víz 18° keménység mellett kezd a vezetékekben mészrakódásokat csinálni és 20° keménységen tűi nem ajánlható vízvezetésre. 8. Havre hajózásának jövője. (De l'avenir nautique du Havre.) Irta : Minard. A Szajna torkolata Havre-nél folyton feltöltődik. E feltöltést részint a Szajna hordaléka, részint a szomszédos partok elmosott törmelékei okozzák. Félni lehet, hogy a föliszapolás a hajózást veszélyezteti. 1834—töl 1853-ig mintegy 70 cm. magas feliszapolás keletkezett a torkolatnál. Azonban a folyó legmélyebb vonalában, a vezérérben igen csekély a változás s az árapály játékát a feltöltődés épen nem befolyásolta s így a veszély nem olyan nagy, mint hitték. A torkolati zátonyok pedig inkább kisebbedtek. Minard azt hiszi ennek folytán, hogy a föliszapolás csak időleges és hogy a folyó megint mélyíteni fogja torkolatát, mint már két évszázad alatt többször megtette. í>. A Cherbourg! katonai előkikötő bejáratát alkotó falak megvizsgálása és javítása. ( Rapport sur la visite et le projet de réparation des musoirs de la passe d'entrée de l'avant-port militaire de Cherbourg.) írta : Bresson. A cherbourgi katonai elökikötö bejáratánál levő ellenfalak alapozásánál igen gyönge betont használtak. Kevéssé hidraulikus meszet, itáliai puzzolánt, hollandi traszt és homokot elegyítettek, de a puzzolánból és traszból igen keveset vettek. Ezért szükséges volt megvizsgálni a fal alapját, vájjon nem támadta-e meg a tengervíz a betont? Bresson azt találta, hogy igen; a külső rész fölbomlott állapotban van, de mégis összetart. A belső részt sértetlennek találta. Azonban a tengervíz mekánikai és kémiai hatása egyáltalában nem volt jelentékeny s csak egy kis helyen javasolja Bresson a falaknak új betonburokkal ellátását ott, hol a támadás erösebb volt. 10. A talajcsövezés elterjedése Loiret megyében. (Note sur les mesures prises dans le Loiret pour propager les opérations de drainage.) írta : Olivier. A talajcsövezés csak igen lassan terjed Francziaországban, bár Loiret megyében már jelentékeny sikert értek el. A talajcsövezés hatása nyilvánvaló. Kiszárítja a vizes helyeket, fólporhanyítja a talajt, levegőt juttat a gyökerekhez, a felső talajban kellő nedvességet tart, nem engedi, hogy a trágya sóit az esővíz elmossa, hanem kényszeríti a talajban maradásra. Főként a kötött agyagtalajok azok, melyekben a talajcsövezésnek kiváló sikere van. 11. Szemle. (Chronique.) a) A Volturno also völgyének szabályozása. A Volturno alsó folyásánál mintegy 82.000 h. mocsaras terület volt, melyet lecsapolok és árvédelmi töltések segélyével