Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

184 Az egész keiiilel alsó talaját, általában a feliér, telsö krétamész alkotja; de e krétamész csak a völgyek mélyén és oldalán jelenik meg, a plató felsőbb helyein el van takarva. A krétamész fölé az Eure balpartján alsó eocén korszakbeli homok és agyag fekszik, míg a jobb parton közép-eocénbeli durvamész és felsö-eoeénbeli homokagyag-homokkö következik. E talajok fölött sok helyt a fehérkréta törmeléke •és dilluviális lösz-takaró következik. Ha feltételezzük, hogy a két medenczében a legnagyobb esö magassága és a két vízfolyás sebessége egyenlő, akkor a két terület átbocsátósága. közötti összefüggést az l _ со T ~ <•/ fejezi ki, hol az l betűk az átbocsátóság tényezői, az w betűk pedig a meder vizes területét jelentik. Vagyis a terület annál kötöttebb, minél nagyobb a folyó mederszelvénye. Azonban e szabály csak igen nagy körültekintéssel alkalmazható, inert a legnagyobb esők magassága vidékenkint. változik és a folyók sebessége az esés változásától is igen függ és így az sem lehet mindenütt egyenlő. Az Eure vízgyűjtője 5700 kmí, középvízmennyisége a beömiésnél Ifi m

8. SaintC.laire az esö évi magasságát a vízgyűjtőn 0-568 m.-re, az elpárolgást 0'22 m.-re teszi. Másodperczenkint tehát átlag 103 m* esö esik és 40 m

8 víz elpárolog, vagyis beszivárgás alá 63 m

8 víz kerül általában. A legnagyobb árvíz hozománya 90 m

8. Már ez adatokból is következik, hogy az Eure medenczéje igen átbocsátó. A bouviers kerület három részre osztható hidrológiai szempontból. Az első rész az Eure és Szajna közt kevésbbé átbocsátó, mert a harmadkori rétegek a kréta fölött át nem bocsátók. A másik kettő: az Eure és lton, továbbá az lton és Rille közötti rész igen átbocsátó. A lefolyás-tényező, vagyis a lehullott esö mennyisége és az Eure vízhozománya közötti viszony О-155. A Szajna lefolyás-tényezője Hausse szerint Ü'286, a Saóneé Belgrand szerint 0'50, a Garonneé Baumgarten szerint 0-65, a Póé Lombardini szerint 0-75. Az Eure folyó legnagyobb és legkisebb vízhozománya közötti 90 különbség Q =11-25. о Az Eure vizének hőmérséklete kevéssé változó s ezért különleges növényzet, leginkább boglárka díszlik a folyó mentén. Nyáron a folyó a sok vízi növénytől olyan, mint egy virágos rét. A folyó iszaptartalma csekély ; csak télen van egy kis zavarossága, máskor egészen tiszta. Az Eure beömlésétöl számítva mintegy 47-5 km. hosszban hajózható. A hajózást zsilipes gátak segítik elö, melyek a 36 m.-nyi esésből 13 m.-t foglalnak el. Azonban az Eure-nek így megmaradó esése még igen tetemes úgy, hogy a fölfelé hajózás nem könnyű. Átlag 0-5 in. bemerülést! hajók járhatnak az Eure-ön. A kerületnek agyagos feltalajú és átbocsátó altalajú részei alkalmasak a müvelésre. A homokos feltalajúak kevésbbé termékenyek. Végül legterméketlenebbek az átbocsátó feltalajú és kötött altalajú területek. A rétek csakis a völgyek mentén húzódnak ; nem nagyon sok és nem nagyon jó szénát adnak. A müveit területeken a legváltozatosabb termények díszlenek. Saint-Claire felsorolja még az iparilag alkalmazható közeteket.