Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
185 4. Altalajöntözés éts talajcsövezés együttes alkalmazása. (Note sur l'irrigation souterraine et le drainage combinés.) Irta : Duponchel. A talaj szárazsága épen úgy, mint a túlságos nedvessége egyaránt elöli a növényeket. Van a földnek egy bizonyos nedvességi foka, mely mellett a növények legjobban tenyésznek. Ezt a kedvező helyzetet úgy állíthatjuk elö, lia a talajt öntözzük és a vízfölösleget talajcsöveken vezetjük el. A felszíni öntözésnek azonban több hátránya van ; az elpárolgás pl. túlságosan lehűtheti a talajt s ezért czélszerü inkább az altalajt öntözni, midőn a víz alulról fölfelé emelkedik s a földet inkább fölbomlasztja, porlasztja, mint összenyomja. Duponchel megpróbálta a talajjavítás e módját Montpellierben, hol igen kötött agyagtalajba illtetett platánokat vett öntözés alá A platánsorok közt 8 cm. átmérőjű talajcsöveket fektetett le ; a csövek illeszkedő helyükön czementtel voltak bekenve s így áthatlanná téve. Az egyes fákhoz oldal-csöágak vezettek, melyek a gyökérzetig értek. A talajcsövekbe alkalmas csapok segélyével rezervoárból vizet lehetett vezetni s így a fákat öntözni. A kellő nedvesítés után a fölös vizet a csövek elvezették. Bár a berendezés nem volt, gondos, a kezelés nem volt elég értelmes, az eredmény mégis elég szép volt. A beteg s már-már kivesző platánok új életre keltek. 5. A Cévenne-nek torrensei és a Hxgátak hatása az árvizekre. (Note sur le régime des torrents des Cévennes et l'influence des barrages fixes sur les inondations.) írta : Duponchel. A Cévenne-ekböl eredő patakok és folyók igen nagy esésüek, rohamosak, partjaikat megtámadok s árvizeik igen nagy pusztításokat visznek végbe. Az Orb-nak pl. Saint-Martin és Poujol közt 4 m. esése van km.-kint; maximális vízhozománya HOO in 3-re tehető; ha e folyó számára 60 m. széles medret készítünk, melyben az árvíz 2'1 m. magasra emelkednék, akkor a folyó középsebessége 4—5 m. volna. Ily sebességnek a partok nem állanak ellen. Hiszen 0*8 m. sebesség már kavicsokat görget és 15 m. sebesség már megbomlasztja a kavicszátonyokat. Ha a védömüveket falazott köböl készítenök is, a víz elevenereje azt is megbontaná. Egyáltalán hosszirányú biztosító müvek nem segítenek a bajon. Az egyedüli mód : a víz elevenerejét keresztgátakkal törni meg. A bukógátaknál rendelkezésre álló elevenerőt az ipar számára lehet kihasználni. És bár a Cévenne-ek folyóin sok gát van, még sincs rajtuk elegendő. A took a gátak létesítése ellen az, hogy földuzzasztván a vizet, a felső vidéket elárasztásnak teszi ki. De ez nem egészen így van. A gát igaz, hogy duzzaszt fölfelé, de rendesen csak azokat a kavicsrakományokat árasztja el vízzel gyakrabban, melyeket a nagy árvizek amúgy is elborítottak. A folyás azonban a begátolás után lassúbbá lévén, a kavicszátonyok föliszapolódnak ; a partok ennek folytán feltöltődnek. Az iszapolást még beültetéssel is lehet elősegíteni. A csupasz kavicsterületek így dúsan termő rétekké alakulnak. E gátaknak oly magasaknak kell lenniök, hogy árvízkor is teljes átbukás legyen rajtuk. Ily módon a gát megtöri a folyó romboló erejét, ipari czélokra fölhasználható elevenerőt szolgáltat, föliszaItolja a terméketlen területeket s végül a duzzasztott víz még öntözésre is fölhasználható. в. Szemle. (Chronique.) a) I 'as-cilágítótorony.
