Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

107 10. "Woltniann sebességmérő szárnya. (Notice sur le moulinet de Woltmann, destiné à mesurer les vitesses de l'eau, sur son perfectionnement et sur les expériences faites avec cet' instrument.) írta : Baumgarten. A Woltmann-féle szárny két vagy több lapátú; e lapátok vízszintes tengelyhez erösítvék ; a víz mozgása a szárnyat forgásba hozza ; a fordulatok száma mérheti a sebességet. Baumgarten lehozza elméleti úton, hogy a víz sebessége és a szárny fordulatainak száma miként függenek össze. Majd leírja azokat a kísérleteket, melyeket az egyszerű Woltmann-szárny tarázására tett. Álló vizben különböző sebesség mellett mozgatta a szárnyat egyenes irányban ; följegyezte a befutott útat, a fordulatok számát és az időt, mely a kísérlethez szükséges volt; így aztán a tarázás minden elemét ismerte. Később a szárnyat 0619 m. sugarú körben forgatta ; ez esetben sokkal nagyobb sebességre próbálhatta ki a készüléket. Grafikailag ábrázolta a fordulatok és sebesség összefüggését. így aztán megállapított egy kissé bonyolódott képletet, mely a sebesség és fordulatok száma közötti viszonyt mutatja. Az egyszerű Woltmann-féle szárny a kis sebességekre nézve nem igen érzékeny ; ezért Baumgarten a sík lapátok helyett csavaralakú szárnyakat alkalmaz, melyek a víz igen kis sebességénél is már mozgásba jönek. E szárnynál is előbb elméleti, majd kísérleti úton határozza meg a fordulatok száma és a sebesség közötti összefüggést. Meghatározza Baumgarten, hogy az álló vízben való mozgatása a szárnynak, vagy a folyó vízzel való mozgatása az egy helyben maradó szárnynak kevés különbséggel egyforma fordulatszámot ad. Nagy mélységekben való mérésnél Baumgarten a szárnyat vékony drótszálra akasztja, melyet 75 kg.-os lencse alakú vassúly tart kifeszítve. Tapasztalja Baumgarten, hogy a víz sebessége folyton változik egyugyanazon helyen ; ennek okát a víz hömpölygő és örvénylő mozgásában látja. Ezért több észleletet tesz egy helyen és a középértéket fogadja el eredményül. Tapasztalja, hogy a sebességek valamely szelvényben többé-kevésbbé gyürüszerüen oszlanak el a sodor pontja körül és a kisebb sebességek a meder fala szomszédságában vannak. Meghatározza az egy-ugyanazon függőlegesben levő felszíni és középsebesség viszonyát; kísérletei azt mutatják, hogy a középsebesség átlagosan 0842-ed része a felszíni sebességnek és hogy ez érték 0'800—0'885 közt változik. 11. A guétary-i czement. (Note sur le ciment de Guétary.) írta : Daguenet. Egy francziaországi czementfaj leírása. 1848. ELSŐ FÉLÉV. 1. A Nivernais-csatorna osztóbögéje. (Mémoire sur les travaux du bief de partage du canal du Nivernais.) írta : Charié-Marsaines. A Nivernais-csatornát 1784-ben azért építették, hogy Párist fával láthassák el a Loire medenczéjének dús erdőségeiből. Azonban az usztató-csatorna helyett csakhamar hajózó-csatornát terveztek, mely a Szajnát és Loire-t összekösse, még