Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

15 csenek rendelkezésre. A kérdés ma még véglegesen eldöntve nincsen, azért itten csakis azt a magyarázatát adhatom a dolognak, amely ez időszerint még általánosan érvényes, habár jelentésemben a biologikns eljárásnál föllépő folyamatok a talajszűréssel kapcsolatos öntözésnél tapasztaltakkal azonosak és minden tekintetben igazolják, hogy a talaj tisztító hatása az abszorbcióval kapcsolatban a mikroorganizmusok működésében keresendő, mely természetszerűleg elegendő mennyiségű oxigén jelenlétéhez van kötve. A talaj öntisztító hatása e szerint a mikroorganizmusok működéséhez fűződvén, ezzel természetszerűleg összefügg az is, hogy a tisztulás magasabb hőmérsékletnél intenzivebb, mint alacsonyabbnál s hogy végbemeneteléhez az oxigén jelenléte, bizonyos fokú talajnedvesség, bizonyos hőmérséklet, világosság és a talajnak alkalmas volta is szükséges. Nagy fontossága van bizonyára a levegő oxigénjének is, mert ha a talaj szükséget szenved benne, a nitromonádok helyett denitrifikáló mikroorganizmusok vergődnek túlsúlyra s az előbbiek által nitrifiikált vegyületeket ez utóbbiak ismét redukálják. Ez utóbbi körülmény az, mely a szünetelést, a talaj pihentetését követeli meg. Mint már fentebb említém, a talaj abszorbeáló hatását az ásványi anyagok egy része leköti s az öntisztító erő a szerves anyagokból szintén ásványi anyagokat képez. Ha tehát nem történik arról gondoskodás, hogy a talajra vezetett víz le is csapolódhassék, akkor a keletkezett ásványi anyagok a növényzet mellett is óriási mértékben felhalmozódnak a talajban, mivel a növényzet csakis bizonyos és nagyon korlátolt mennyiségben képes az ásványi anyagokat felhasználni. Hogy tehát ez ne történhessék, s a képződött ásványi anyagokat a talajra rávezetett víz kilúgozhassa, gondoskodni kell a lecsapolásról is, vagyis arról, hogy a talajban ne maradjon több ásványi anyag, mint amennyit megbir. Ez legczélszerübben talajcsövezéssel érhető el, mely egyúttal a sikeres tisztításnak kritériumát is képezi. Összefoglalva most már a mondottakat, könnyen képet alkothatunk arról, hogy miben áll a talajcsövezéssel kapcsolatos öntözés útján való szennyvíztisztítás hatása ? 1. Mindenek előtt — amint különben már a fiitráció ismertetéséből következik — fel kell említenem ezen tisztítási módnál a lebegő alkatrészek teljes visszatartását. Ebben a tekintetben a talajcsövezéssel kapcsolatos öntözés tehát közönséges szűrők módjára működik. 2. Egy másik nevezetes hatása ezen tisztításmódnak az oldott ásványi anyagok és ásványosított vegyületek megcsökkenése. amennyiben a talaj növényzete felhasználja őket s részben legalább bizonyos határig a talaj abszorbeálja. 3. Az oldatban lévő szerves anyagokat a talaj abszorbeálja, illetve a levegő oxigénje és a mikroorganizmusok oxidálják, amennyiben a szén-, kén- és nitrogénvegyületekből szénsav, kénsav, salétromsav és vegyületeik keletkeznek. Nem kicsiny lendő ezek mellett még az sem, hogy a korábban oxigénben szegény víz a tisztítás folytán nagyobb oxigéntartalomhoz jut. A most előadottakból mintegy önként következnek, illetve belőlük könnyen levezethetők azok a feltételek, melyek a szennyvíz-tisztítás sikerét biztosítani képesek. Ezek a következők : 1. A talajnak mindenek előtt áteresztőnek kell lenni. Minthogy azonban láttuk, hogy a tisztítás egyik lényeges feltétele a lebegő alkotórészeknek sikeres