Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

III. Hoffmann Károly kir. s. mérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

137 dombon, vagy hegyoldalon talál elhelyezést; mig költséges víztorony esetén, még kisebb a térfogat a napi vízfogyasztásnak csak V

8 — 7

1

0-ed része. Nagyobb lakosságú városnál ez könnyen keresztül vihető, mert nappal több gépet járatnak, éjjel pedig kevesebbet és igy egyenlítik ki a vízfogyasztás ingadozásait; tűzvész oltására igényelt vízmennyiség pedig a víztartó űrtartalmához képest amúgy is elenyésző csekély. Másképen áll a dolog kis lakosságú városnál, hol az összes napi vízfogyasztás kicsiny és a hol tűzvész oltása jelentékeny részét veszi igénybe, ily esetben már a napi szükséglethez mért nagyobb víztartó alkalmazandó. Igen nagy vízmüveknél (Hamburg, Berlin), melyek állandóan sok géppel dolgoznak, azt látjuk, hogy a magas víztartó gyakran egészen hiányzik és e helyett legfeljebb kiegyenlítő csövet alkalmaznak, melyiaek magassága a városi csőhálózatban kivánt nyomásnak felel meg. Ily esetben a változó vízfogyasztás kiegyenlítését a gépek járásával érik el akként, hogy nagyobb fogyasztásnál több gép dolgozik, kisebbnél pedig kevesebb. Ezen elrendezés mellett azonban gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő mennyiségű víz készletben legyen, vagyis, hogy a szivattyú előtt oly nagy medencze legyen, melyben a kiegyenlítésre szükséges tartalék tározható. • • •* A németországi városok rendszeres csatornázása az utóbbi években rohamos haladást tüntet fel; kivált a gyorsan fejlődő városokban, hol a sűrűn lakott városrészek a régi berendezések tarthatatlanságát hamar kimutatták. Majdnem kizárólag az úsztató csatornázó rendszer talált alkalmazást, mely abban áll, hogy az eltávolítandó házi szennyes vizeket, a csapadékvizeket, továbbá az emberi ürüléket, közös földalatti csatornahálózatban vezetik le és a városon kivül valamely élő vízfolyásba bocsátják a szükséghez mérten előzetes tisztításnak alávetve. Miután az alkalmazott rendszer mindenütt ugyanaz

; azért az egyes városok csatornázásában is csak kisebb eltéréseket tapasztaltam; másképpen áll a dolog a csatornavíztisztítással, mely mindenütt a helyi viszonyokhoz alkalmazkodik. A levezetendő vízmennyiségben mutatkozik némi eltérés, de az -onnét származik, hogy különböző helyen nemcsak a csapadékmennyiség, hanem a záporok intenzitása is más, továbbá hogy a terep esés-viszonya valamint a burkolatok mennyisége és a talaj átbocsátó képessége is különböző. A hektáronkint és másodperczenkint levezetendő csapadékmennyiség többnyire 15—30 liter között változik. Berlinben a levezetendő vízmennyiség meghatározásánál azt vették alapul, hogy hektáronkint a maximális szennyvízmennyiség 1545 liter és a maximalis