Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)
II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról
45 4. kinevezi a számvizsgálókat és megállapítja javadalmazásukat. Rendkívüli közgyűlést pedig annyiszor tartanak, a hányszor a tanács szükségesnek tartja, valamint a Keresk. Törvény 159. és 184. §-ainak előre látott eseteiben. 24. §. A közgyűlés törvényesen megalakultnak akkor tekinthető, ha annyi részvényes van jelen, hogy a folyó tökének legalább 7a" e képviselve van. Ha a közgyűlés nem lenne határozatképes, úgy már az első meghívón is kitüntetett határnapon újabb gyűlés hívandó össze, ha pedig ily határnapot ki nem tűztek volna, újabb meghívóval, mely legalább a gyűlést megelőzőleg 8 nappal kézbesítendő, kell a határnapot kitűzni. Ez esetben a részvényeket - ellentétben a 21. §-ban mondottakkal — a gyűlés előtt 3 nappal kell a pénztárnál letenni. A második gyűlésen jelenlevő részvényesek törvényesen határoznak az első meghívón jegyzett összes tárgyakban, akármily részt képviseljenek is a jelenlevők a tőkeösszegből. 25. §. A Keresk. Törvény 158. §.-ában jelzett ügyek, valamint a kötelezvények kibocsátása fölött hozandó határozatok érvényességéhez szükséges, hogy a társulati tőke Vs-ad része képviselve legyen és hogy a közgyűlésen képviselt részvényeknek 2/ 3-a rászavazzon. Ha az első gyűlésen a részvények 1/ 3-a, képviselve nem lenne, a 24. §. értelmében egybehívandó második közgyűlés határoz, de ez alkalommal is tekintet nélkül a részvenyek számára a képviselt részvények 2/ 8-ának szavazatára van szükség. 26. §. Abban az esetben, midőn a Keresk. Törvény 161. §-a értelmében az igazgatósági tanácstagok nem szavazhatnak, ezen szavazástól való tartózkodásuk nem hiúsítja meg a határozatok érvényességét (t. i. a közgyűlésen képviselt részvénytőkét illetőleg). 27. §. Az elnök és távollétében az alelnök, vagy a tanács azon tagja, ki helyüket betölti, látja el a közgyűlés elnöki tisztét. A tanács titkára egyúttal a közgyűlésnek is titkára. Távollétükben a közgyűlés elnököt és titkárt, nyilvános szavazás eseteiben pedig két szavazatszedöt is választ. 28. A határozatokat abszolút, a választásokat pedig szavazólapok segélyével, relativ szótöbbséggel hozzák, illetve ejtik meg. 29. §. Az alapszabályszerüleg hozott határozatok mind a távollevő, mind a jelenvolt és leszavazott tagokra egyaránt kőtelezők. A Keresk. Törv. 158. §-ában érintett határozatok hozatalánál leszavazott részvényesek a társulat kötelékéből ki nem léphetnek. 30. §. A közgyűlések jegyzökönyveit, melyeket az elnök és titkár ír alá, a társulat évkönyvei teszik közzé. VIII. FEJEZET. Mérleg-. — Nyereség-. 31. §. A társulati év január 1-ével kezdődik és deczember 31-én végződik. 32. §. A tiszta nyereségből, — azon részösszeg levonásával, a mely a 37. §. értelmében átmeneti kiadásokra van szánva, — évenkint V20 r®sz a tartalékalapra fordítandó. A maradék a következő arányban osztandó szét : 92V,°/o illeti a részvényeseket, 5% a z igazgató tanácsot, 2 1/a°/o pedig marad a tanács rendelkezésére és szétosztandó a választmányi tanácstag, igazgató és társulati alkalmazottak fizetéseire, valamint pótdíjakra, jutalmakra, vagy segélyekre, nemkülönben a fentemlített személyzet segélyalapja javára. 33. §. A közgyűlés határoz abban, hogy a részvényesekre eső osztalékot egészben, vagy részben a külön tartalékalap létesítésére fordítsák-e ? A rendes tartalékalap gyűjtése addig tart, míg a társulati töke 1/ 6-ét elérte és ismét folytatandó, ha kisebb értékre alászállana. 34. §. Azt az osztalékot, melyet 5 éven belül nem vesznek föl, a Cod. Cid. 2144. §-a értelmében a társulat javára írják. IX. FEJEZET. Általános határozatok. 35. §. A részvényesek és a társulat között a társulati alapszabályok alkalmazása körül felmerülő összes peres ügyek elintézésére a római törvényszék illetékes. 36. §. A társulat feloszlása esetén a felszámolók kinevezése és beiktatása a közgyűlésnek van fentartva és reá vonatkozólag ugyanazon alakiságok tartandók be, a melyeket a 25. §. megszab.
