Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)
II. Nádory Nándor műszaki tanácsos, Reök Iván kir. főmérnök és Tellyesniczky János kir. mérnök jelentése olaszországi tanulmányútjukról
89 a túlfejlödött, vagy elromlott mederrészek rendező munkáját olcsóbbá tehetjük s e végből rözsepokróczok, borona-müvek, rözse-kosarak és szekrények, végtelen hengerek, rözse-sátormüvek s minden efféle iszapoltató és partképző eszközök alkalmazásával kisérletezünk és pedig nem ritkán oly helyeken is, hol a viszonyok ily kisérletekre nem is eléggé megfelelők: addig olasz kartársaink nem kísérleteznek már azért sem, mivel ők tulajdonképpeni folyószabályozó-müveket, minők például nálunk a közhajózás érdekéből ujabb időben gyakran létesülnek, általában nem alkotnak, hanem csakis partvédelmet készítenek s azt is csak oly helyeken, a hol fontos nagy érdekek vannak, a hol tehát éppen ezért s kiváltképpen a folyó nagy romboló képességére való tekintettel kísérletezésre nincs is idő. Ezek az okok magyarázzák meg, hogy eme munkálataik kivitelének alakja nem tér el lényegesen egymástól, a mint azt az egyes hivatalok alkalmazzák, s az építö-anyagok alkalmazásában sem latunk nagyobb változatosságot, mint hogy a terméskövet a páviai lölyó-szakaszon ottani drágasága miatt mesterségesen készített betonkövekkel helyettesítik. IV. és V. Miképpen értékesítik Olaszországiban gazdaságilag a lmllámterületeket és miben áll árvíz ellen való megvédésük ? A Pó folyó völgyében a két parti töltések és a folyómeder közötti nyílt hullámtereket, — vagy mint nevezni szokták — «golenákat», gazdaságilag nem úgy müvelik, mint a Tisza mentén. Az előzőkben már jeleztük, hogy a golena-területeken tüzesítést, mely a gátak védelmére szolgálna hullámverés ellen, egyáltalán nem létesítenek, sőt mindazokat a golenákat, melyek a 0 víz feletti 3 m.-nél nem magasabbak, kultiválni, azaz zárt golenává átalakítani nem is szabad. Szabad azonban ily helyeken iszapfogó sövényeket, Paleocapától elnevezett «passaglioni»-kat építeni és velük a golenának + 3.0 m. fölé terjedő feliszapolását elősegíteni. A + 3.00 m. fölött fekvő területeket nyári gátakkal szabad körülzárni, — zárt golenává átalakítani — és szokás szerint kultiválni A 3.0 m.-nél magasabb fekvésű nyílt golenákon a fa-kulturát, különösen pedig a fűzfatermelést űzik, mint a mely faanyag könnyen és jó haszonnal értékesíthető, részint mint fűzvesszö az állami partmunkálatoknál rözsehengerek és vesszökosarak előállítására, részint mint gyökeres fiatal fa élö szőlőkarók gyanánt. E hullámtereknek azonban igen jelentős részét képezik a golenatöltésekkel (nálunk nyári gátakkal) védett területek, u. n. zárt golenák. Igy pl. a mantovai hivatal kerületébe tartozó Pó folyó töltései összes hosszának 35%-a mentén vannak golenatöltések.