Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

II. Nádory Nándor műszaki tanácsos, Reök Iván kir. főmérnök és Tellyesniczky János kir. mérnök jelentése olaszországi tanulmányútjukról

«0 Ilyen töltéseket a golenákon, vagyis a széles hullámtereken keresztülkasul minden irányban építeni a tervek előzetes bemutatása után minden hullámtéri birtokosnak jogában áll; csak az építésükre fennálló szabályokat kell betartania, melyek főképpen a töltés magasságára vonatkoznak; de csak oly szoros kikötés mellett, hogy a fövédövonalakat veszélyeztető nagy árvíz bekövetkeztével e golenagátak tulajdonosai a nagy víz káros duzzadásának mérséklése czéljából eme gátjaik hatósági úton való átvágatását minden kártérítés igénye nélkül tűrni tartoznak. Másrészt arra való tekintettel, hogy ily káros duzzadások be ne következzenek, az engedélyezés alkalmával kikötik, hogy a golenagátak magasságának a fő töltés magasságánál 1.0 m.-rel alacsonyabbnak kell maradnia; minthogy pedig a fötöltések rendszerint 0.8 m.-rel magasabbak, mint az eddig észlelt, tehát csak egyszer fellépett legnagyobb árvízszín, ebből következik, hogy a golenatöltések magassága [az illető folyó nagyvízszínénél csak 0.2 m.-rel alacsonyabbak, mint ez a 37. számú vázrajzból látható* * Megjegyzés: Ha még felemlítem, hogy a golenagátak mérete és alakja egyenlő a főgátéval, hogy a golenagátak a legnagyobb árvizek magasságáig vannak kiépítve és hogy az illető földbirtokosuk ezeket a gátakat megvédelmezhetik, világos, hogy itt is csak rendkívüli árvizek okozhatnak gátszakadást. Az Olaszországban szokásos, fent leírt golenarendszer tehát homlokegyenest ellenkezik a hullámteréknek nálunk szokásban levő gazdasági kezelésével és még inkább a még most is előforduló partleásásokkal, a melyek a víznek minél akadálytalanabb lefolyását czélozzák. Ugyanis a mint fent láttuk, Olaszországban az alacsony hullámtereknek -(- 3.00 m.-ig mesterséges felsankolását sövényfonásokkal elősegítik és ennél mélyebben fekvő területek ármentesítését nem is engedik ; a magasabb területeket azonban a hullámtereken minden irányban és közel a folyampart széléig épített golenatöltésekkel a legnagyobb árvizek ellen is megvédelmezhetik. Továbbá : mivel a Pót az úgynevezett «távoli töltésrendszer» szerint szabályozták, a Pó medrének beágyazására tulajdonképpen nem is törekednek. Nálunk ellenben a Tiszánál, a 760.00 m. széles hullámtéren belül az árvíz lefolyásának biztosítása végett, sőt a normális szélességen túl is, az árvíznek tározása czéljából nemcsak gátakat építeni nem szabad, de oda még fákat sem szabad ültetni; a hullámtereket pedig sokszor nagy költséggel, néha csak alig 50—f 0 em.-rel leássák azért, hogy a víznek lefolyási keresztszelvényét alig számot tevő csekélységgel megnagyobbítsák. Az ilyen partleásás gyakran czéltalan is, mivel a folyó ezt a helyet — mint Szegeden a közúti hídnál és számos más helyen — egy-két árvíz alkalmával ismét újra és újra feltölti. Nádori/ Nándor.