Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)
III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról
US erösebb fenyőágakat használnak, közeit gyeptéglákkal jól kiékelik és azután kellő időben az egészet bedugványozzák, hogy minél előbb és minél sűrűbben kihajtson. A legfelső fonás koronája rendesen nem vízszintes, közepén alacsonyabb, az átfolyó víz mennyiségének megfelelő meder előállítása czéljábóL A csapadékmennyiséget meteorologiai adatokból számítják; elpárolgásra 30%-ot vonnak le. Ezen elsőrendű fonások között azután több másodrangú, gyengébb szerkezetű keresztfonást alkalmaznak, mely csak egy sor fonásból áll, alatta pedig czölöpökkel alátámasztott rözsekévéböl készített utófenék van; egyéb elrendezésében hasonló az előbbiekhez. (54-ik ábra.) j zen fonásokon kivül* köböl készített fenékgátakat csak elvétve használnak ott, a hol mélyebb szakadék beépítéséről van szó, vagy pedig, ha ily szilárdabb mű beiktatása a többiek biztossága érdekében szükséges; végül, ha egy nagy zárógát olcsóbb, mint számos kisebb. Kevésbé jelentékeny völgyekben kögátak helyett fonásból készült és fagerendával alátámasztott kis gátakat használnak a sziléziai hordalékos patp'coknál alkalmazott ily keresztgátakhoz hasonlóan, de kisebb mértékké (55-ik ábra). A már fényképben bemutatott 25-ik számú vízmosás helyszínrajzát az 56-ik ábrán mellékelem; fel vannak rajta tüntetve a vízmosás összes ágai, a beépítendő első és másodrangú keresztfonások, az előbbiek római, az utóbbiak arabs számokkal ellátva, ezenkívül a kögátak külön jelsel. Belőle tájékozást nyerünk, mily nagy fáradtsággal, mily számos kereszttel történik a vízmosásos völgyek fenekének beépítése. Ugyancsak az előbb felemlített vízmosás fövölgyének, valamint a «C», «G», «L» mellékágak fenékvonalának hosszanti szelvénye az 57. és 58-ik ábrákban van feltüntetve. A fenék vonalozása 2% eséssel történik, minden keresztfonás fölött neki megfelelő feltöltést alkalmaztak, melyhez a szükséges anyagot a lejtők levágásából, illetve kiegyenlítéséből nyerték. Helyenkint ez a feltöltés igen jelentékeny, mint a 3-ik számú kögát feletti szakaszon; de ezt csak akkor csinálják így, ha a hozzá szükséges anyag egyszerű keresztszállítással szerezhető be. Költséges voltánál fogva hosszanti szállítást nem igen alkalmaznak és ilyen esetekben a nagyobb magassági különbségek leküzdése végett vagy kögát, vagy pedig elsőrendű fonás beigtatása vezet czélhoz, a mi különben a másodrangú fonások nagyobb számú elhelyezése után mindég indokolt, hogy egyes pontokon a munkálatok erösebb müvekhez támaszkodjanak.
