Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

100 Ha a hegyi patakok folyását a forrásvidéktől egész a nagyobb völgyekben húzódó folyókba való betorkolásig vizsgáljuk, úgy 3 szakaszt különböztethetünk meg, melyek alakjukra, valamint a bennük fellépő jelenségekre nézve lényeges eltéréseket mutatnak. Az első szakasz a torclák forrásvidéke, az úgynevezett gyüjtomedencze, melyben a csapadékvizek gyülekeznek és a hordalékképzés a legnagyobb. Itt a meredek lejtökön nagy sebességgel fut le a csapadékvíz, útköz ben magával ragadja a felső földréteg elmállott, vagy átázott alkotórészeit, melyek a völgy fenekén aztán összegyűlnek és a megszaporodott víztömeggel együtt lefelé húzódnak; az áradat megtámadja és elmossa a szivárgó vizektől amúgy is átáztatott hegyek alját és minden mellékvölgyben tömegében növekedve folytatja pusztító, romboló útját. A forrásvidéken ennélfogva ujabb és ujabb vízmosások támadnak, a már meglevők szakadásokká fejlödnek és a gazdaságilag kihasználható területek kiterjedése rohamosan fogy. Egész lejtök jöhetnek mozgásba átázás, vagy a völgyfenék mélyülése következtében s még nagyobb kötuskók sem tudnak a rohanó árnak ellentállni. A toroknak nevezett középső szakasz a forrásvidéktől egész a fövölgybe való betorkolásig terjed, melyben egyrészt az esések változása, másrészt a völgy különböző szélessége következtében különböző hatásokat észlelhetünk. Nagyobb esésű és szűk helyeken a rombolás és alámosás munkája folytatódik, míg kisebb esésű és szélesebb helyeken a hordalék egy része lerakódik, hogy egy más alkalommal, ha az ár nagyobb erővel érkezik, újra tovább ragadja. Ebből látható, hogy a felső szakaszokról lehozott hordalék tömege itt is növekedhetik különösen akkor, ha a meder magában a hordaléktömegben vájt utat, midőn a már más alkalommal lerakott hordalék újból tovamozoghat; de ez a növekedés itt nem általános s csak helyenkint és időszakosan történik. Végül a legalsó, hordalékkúpnak nevezett szakasz már a befogadó föfolyó völgyébe esik és a hordalék tározó helyét képezi. A vízfolyás esése itt tetemesen csökken és kiszélesedésének pedig semmi sem állja útját. Mindkét tényező hozzájárul a sebesség rohamos csökkenéséhez, minek következtében a hordalék leülepedik, kúpalakú dombot képez, mely néha jelentékeny magasságra emelkedik. A hordalékkúpon a torda minduntalan uj mederben kavarog, folyton ujabb területeket kerít hatalmába, megsemmisítéssel fenyegetve a szomszédos helységeket és a mívelés alatt álló területeket. A míg tehát a felsőbb szakaszokon a víztömeg és hordalék visszatartásáról, tömegüknek csökkentéséről kell gondoskodnunk, addig az alsó szakaszon a lefolyó víz- és hordalékmennyiség kártalan és gyors levezetését kell biztosítanunk.