Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

101 Ezek figyelembe vételével a védekező módozatok főbb vonásokban a következők: 1. a vízgyűjtő környék kulturális viszonyainak javítása; 2. a szivárgó és csapadékvizeknek akadálytalan levezetése; 3. a völgyfenék további mélyítésének, valamint a csúszós lejtök mozgásának megakadályozása; 4. az összegyűlt bordaléktömegek visszatartása; 5. a hordalékkúpon új medrek képzésének meggátlása és az oda érkező víztömeg és hordalék gyors levezetése. A felsorolt elvek szemmel tartásával alkalmazott védekezések részleteit szándékozván tüzetesen leírni, áttérek a tanulmányutam alkalmával látottak és tapasztaltak ismertetésére. Hegyi patakok (tordák) rendezése Ausztriában, A 80-as évek elejéig Ausztriában alig van e téren figyelemre méltó működés; a hegyi patakok rombolásai ellen az érdekeltek saját önerejükből csak elvétve védekeztek, minden rendszer nélkül s több-kevesebb sikerrel. Az 1882-ik év őszén, a rendkívüli időjárási viszonyok mellett fokozott mértékben nyilvánult a tordák pusztítása, mely különösen Tirolban és Karinthiában közel 25 millió forint kárt okozott. Ez a szomorú katasztrófa volt rúgója a törvényhozás első intézkedéseinek, melyek egyrészt a védekezések egységes vezetését az állam kezébe tették le, másrészt velük összefüggöleg az erdősítés, legeltetés stb. terén számos üdvös rendelkezést tartalmaztak. Első sorban a szükséges anyagi eszközökről kellett gondoskodni, mert nyilvánvaló lett, hogy az érdekeltek önerejükből ily nagyszabású munkálatokat végrehajtani nem képesek. E czélból a költségvetésben évenkint 500,000 frtot vettek föl, mely összeget az 1891-ben hozott ujabb törvénynyel egyelőre az 1892—1904-ik évig bezárólag terjedő időszakra évenkénti 750,000 frtra emelték fel. Másodsorban a védekező munkálatokban tökéletesen jártas személyzet szervezése vált szükségessé. A beosztott tisztviselőket külföldi tanulmányútra küldték és a «Hochschule für Bodenkultur» nevű főiskolán külön tanfolyamot nyitottak, melynek hallgatását az államszolgálatba lépő erdészekre kőtelezővé tették. Ezen czéltudatos intézkedések eredménye az alig 14 évi működés alatt elért kiváló siker; a jövőben pedig annál inkább várhatók jelentékeny eredmények, mert ma már tapasztalatokban gazdag, tökéletesen begyakorolt személyzet áll rendelkezésre.