Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról. (62 ábrával.) Hazánk északi részén az 1893-ik év nyarán a Hernád, Tárcza és mellékvizein, 1894-ben pedig a Vág völgyében fellépett árvizek, — melyek nem egy birtokos termését tették tönkre, sok termőföldet pedig kopár, hasznavehetlen kavicszátonyokká változtattak, — felkeltették az általános érdeklődést a vizek ilynemű kártételei iránt. A minden oldalról felhangzott panaszok folytán a nmélt. földmívelésügyi Minister úr a külföldi hegyi patakok és folyók szabályozásának a helyszínén való tanulmányzását tette feladatomul. Tanulmányutam alkalmával Ausztriában Karinthia, Salzburg, Csehország, Morvaország és Szilézia, Németországban Bajorország és Baden nagyherczegség néhány völgyét, végül közép- és déli Francziaországot jártam be. E tanulmányútról a következőkben számolok be. Hegyi patakok, tordák. Mielőtt a védekező módozatok leírását adnám, szükségesnek tartom a hegyi patakok általános jellemzését, mert nélküle hatásukat leírni és a védekező rendszerek • czélszerüségének elbírálását az adott esetekben helyesen indokolni alig volna lehetséges. A hordalékos hegyi patakok, vagy tordák medrében általában időszakonkint fellépő, gyorsan lefolyó, jelentékeny víztömegű árvizeket és velük kapcsolatban nagy mennyiségű hordalékmozgást észlelünk. A hordalék képződését leginkább elősegítik a laza, összefüggés nélküli rétegek átázása folytán előálló csuszamlások, a közetek elmálása, a lejtök aljának alámosásából eredő szakadások és végre a lefutó csapadékvizek okozta erózió. Jelentékeny befolyása van reá a vízvidék veget-ácziójának is. Mert természetes, hogy a kopár vízvidékek, melyek a csapadékvizeknek gyorsabb lefolyását lehetővé teszik, inkább alkalmasak a tordák képzésére, mint a növényzettel benőttek. Ezenkívül a szivárgó és forrásvizek is befolyásolják a hordalékképzést, mert a meredekebb hegyoldalak, lejtök csuszamlását idézik elö.