Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

439 ennyire kiképezve s igy érthető volt a félelem, valamint érthető ama laikus álláspont: mely szerint, ha még egy medret nyitunk meg, a viz apadni fog. Hiszen van a dologban valami, talán jelentkezik momentán eredmény, de vissza áll a régi állapot, amely létezett a Dunaág elzárása előtt, vissza azon okok, а melyek а jégdugulásokat eredményezik, a melyeket pedig tényleg elhárítani igyekeztünk. Ma azonban másképp áll a dolog, nem ijedünk meg többé, ha magas vízállás következik be; nem önti az el a fővárost, hacsak jégdugulások nem állanak elő : s épp ezért semmi esetre sem szabad többé ezen ágat megnyitnunk. Ez képezi az eredményes védekezés biztositékát, e nélkül senki sem nyújthat garantiát arra, hogy nem keletkezik újra jégtodulás közel a főváros alatt s akkor nem tudhatjuk, milyen magasra emelkedik a viz, nem haladja-e meg a 10 métert is? Ki kell tehát mondanunk, hogy ezen határozat föntartását nem tartjuk szükségesnek, sőt ey yenesen meydöntjük azt. A másik dolog, a mely fontos a főváros biztonságára nézve, megint csak a jégtodulás megakadályozása azáltal, hogy az árviz is mederbe foglaltatik. Tegnap olyas hangokat hallottam, hogy egy kis jégtodulás nem oly nagyon fontos dolog ! A tisztelt műszaki nagytanács helytelen időt választott e kérdés tárgyalására; jelenleg alacsony vízállás van s ilyenkor egész más a Duna képe. Még nem is olyan rég volt, a Duna vize 7 m. nél is magasabban állott, a jég Váczról megindul s abban a tudatban, hogy a jég Ercsinél erősen áll órával kezünkben várjuk, mikor fog a székesfőváros elöntetni, mint bármely hitvány falu. Pedig egy ily elöntés még mindig lehetséges s hogy ezt kikerülhessük, feltétlenül szükséges az egész promontori Dunaszakaszt gátak közé foglalnunk. Mederrendezés alatt rendesen csak azt értjük, hogy a folyó útját, medrét, a melyet az hosszú századokon át kivájit magának, a rendes méretekre hozzuk. — A magasabb viz kilép és elterül, mig természetes magaslatokat ér, hacsak mérnöki beavatkozás abban meg nem gátolja. — Az árvizgát, melyet igy az árviz kiöntésének meggátlására építünk, azonban nem egyedül a begátlásnak, vagyis a viz elboritása ellen szolgál, hanem épp oly mértékben szolgál, mint szabályozó mű. Azt lehet mondani, hogy a mi a párhuzammű a rendes mederre, ugyanoly szolgálatot tesz az árvizgát az árvizre nézve. — És nagyon örülök, hogy az árvizgát e szerepét Kvassay tisztelt tanácstag is konczeelálja, mivel ez nem mindig volt igy. — Meelerrenelezési szempontból tehát okvetlen szükségesnek tartom, hogy a Gsepelsziget mentén a tervezett árvizgát kiépíttessék. Végül a partoknak -j- 9 m.re való felmagasitását szintén helyeslem és örömmel fogadom.