Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

438 azon part magasítás, mely az orsz. vizépitészeti hivatal előterjesztésére a főváros határában el lett rendelve és ma foganatosítva van. Az 1891. bonyolult állapotok következtében azt tapasztaltuk, hogy a midőn ÉrdBattánál megállott a jég, fent a főváros felett egy második torlasz fenyegetett bennünket. Ha most az alsó megmarad és a felső megindul, árvízveszélytől kell félni a fővárosnak. Nem elégedtünk meg tehát azzal, hogy csak azon munkálatokat tervezzük, melyek a jég levonulását biztosítják, hanem kívántuk, hogy a partokat -f9 m.-re felemeljék. E munkálat megtörtént és abban a hitben vagyunk, hogy e munkálat kiegészítve még azok által, melyek általunk terveztetnek, csakugyan az ország fővárosát abba a helyzetbe hozzuk, melybe egyáltalán műszaki tekintetben hozhatjuk. Kérem tehát, hogy ezt is határozatilag kimondani méltóztassék. Miklós Ödön államtitkár, elnök: Örömömnek adok kifejezést, hogy barátom e kérdést igy állította fel. Méltóztassék e kérdéshez hozzászólni. Klimm Mihály műegyetemi tanár. — Az egész folyószabályozásnak —a melyről most szó van — kétségkívül legfontosabb részét képezi ama munkálat, mely a fővárosnak az árviz ellen való védekezése érclekében terveztetik. E kérdés nem is uj s nagyon természetes, hogy fontossága következtében fokozott figyelemmel tanulmányoztuk. — Itt kétszeresen mérlegelj ük mindazt, a mit a feladat megoldása érdekében tenni lehet, mert hiszen itt semmiféle felületesség — vagy könnyelműséggel nem szabad a bírálatba fognunk. — Ép ezért részemről a legminicziozusabb aprolékossággal mentem végig a tervezet eme részén és ismételhetem, hogy abban semmi olyast nem találtam, a mi felesleges lenne, — ellenkezőleg mindazt, a mi tervezve, összesen és egyenként elfogadásra ajánlom. Az a régi határozat — a mely sajnos még mindig fennáll — hogy nagy árviz esetén a soroksári ág megnyittassák, minden esetre hatályon kivül helyezendő. — Ugyanis ezen szakasz szabályozásának súlya abban nyilvánult, hogy a soroksári ág elzáratott, mivel minden folyam elágazása elfajulásra vezet és beteg állapotot jelent. A régebbi viszonyok tarthatatlan állapotot teremtettek; minduntalan jelentkezett itt a jégtorlodás; hiszen ha mindkét ág nyitva áll, egyik sem képződhetik, még mérnöki beavatkozás mellett sem annyira, hogy abban jégtorlodás ne keletkezzék. Az egyedül egészséges megoldás volt tehát az; hogy a soroksári Dunaág elzáratott, a promontori pedig a kellő méretekre bővittetet. — Igaz ugyan, hogy a promontori Dunaág kibővítése csak később történt, de ma már e tekintetben nincsen baj. — Akkor azonban, mikor az árviz legutóbb tényleg fenyegette a várost, még nem volt a promontori Dunaág