Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

363 az árviz veszedelemtől, melylyel szemben még a balparton fekvő telepek biztosításának is háttérbe kell szorulnia, Fontosnak tartjuk itt rámutatni arra a körülményre, hogy mig esetleges töltésszakadás esetén a város teljesen viz alá kerülne, addig töltésszakadás bekövetkezésekor a balparton levő telepek, mint föntebb emlitve és bebizonyítva volt, az eddigi helyzet érintetlen föntartása mellett, alig vannak veszedelemnek kitéve. Az eddig előadottakból kitűnik, miképp a társulat által tervezett csatorna veszélyes és felette aggodalmas helyzetet teremtene a Szatmár várossal szemben a Szamos folyó baloldalán levő telepekre nézve, az ezeket fenyegető veszedelmek elhárítására javaslatba hozott módosítások pedig veszélyes és megengedhetetlen helyzetet teremtenének magára a város belteikeire nézve. A csatorna kártékony volta befejeződik ugyan annál a pontnál, a hol (a XXIV. km. körül) a szamos-balparti töltéssel összejön, de műszaki szempontból felsorolható hiányainak még nincs itten vége. Ettől a ponttól kezdve ugyanis a csatorna mintegy két kilométer hosszban, a töltéssel párhuzamosan halad mindenütt közvetlenül a töltésvonal gyanánt szolgáló közút lábánál. Minthogy pedig egy, ha nem is keletkezőben, de mindenesetre fejlődésének csak kezdetén levő ármentesitő-társulatnak, milyen a szamosbalparti, nem czélszerü egy műutat tenni védő vonalául, mert ennek magasitása igen sok nehézséggel jár, ennélfogva itt a töltést tulajdonképpen a műút elé kellene épiteni, ugy, hogy ez utóbbi csak mintegy a padka-töltést képezze. Ez esetben azonban a visszatorlódó árviz könnyen elborithathatná a műutat. A csatorna-tervezet nyomjelzése tehát kiszámíthatatlan károkat, illetve költségeket okozhat egy esetleg bekövetkezhető töltésemelés alkalmával magának a társulatnak is, mert ezt a nagy szélességű műutnak följebb emelésére kényszeríti. Az eddig elősorolt hiányok és hátrányok legtöbbnyire egyéni hibái a társulat által kiépiteni tervezett. «A» nyomnak. De vannak a fölsoroltakon kivül olyanok is, melyek valamennyi a Soóspatak, Homoród vizeit a Szamos folyóba vezető csatornavonaltól elválaszthatatlanok. Egyiket, hogy tudniillik a csatorna jobboldalára eső területek helyzete a mostanihoz képest tizszerte, sőt huszorta súlyosabbá válik, már emiitettük. A másik az, hogyha a Szamosba vezető csatorna létrejön, akkor az Ecsedi-láplecsapoló- és Szamos-balparti ármentesitő-társulat védővonalát a csatorna beömlésétől fölfelé nem a szamos-balparti töltések fogják többé képezni, hanem a csatorna baloldali töltése. A ki ezzel