Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

364 ellenkezőt állit, az ámitja önmagát, de ámít másokat is. Mert hiszen a szamos-balparti töltés elszakadásától keletkező veszély ellen a társulatnak még két védővonala lesz, első a csatornának jobb, másik ennek baloldali töltése. A csatorna torkolatától fölfelé bekövetkezhető töltésszakadás tehát, eltekintve az elszakitott töltés helyreállítási költségeitől, a társulatra nézve majdnem közömbös lesz, sőt az esetben, ha valami okból magában a csatornában keletkeznék a veszedelem, a társulatra nézve még kívánatos is volna, hogy ne a bal, hanem inkább a jobboldali töltés szakadjon ki. A későbbi viszonyok megítélésénél nem szabad a jelenlegi helyzetet venni alapul. A töltések védelme alatt tanyák, gazdasági- és ipartelepek fognak létesülni a láp területén is. Hiszen az ármentesítés és lecsapolás czélja a láp vidékének gazdasági szempontból való fölemelése. Eddig az a veszedelem, a mit a Szamos árvizének a lápba való esetleges betörése okozott, szóba sem jöhetett, például Szatmár város elöntésével szemben, de minél inkább sikerülni fog a láp ármentesitése, annál inkább meg fog ez a viszony változni a lápi területek előnyére. És valamint most magasabb nemzetgazdasági szempontból árvizjárta földdé akarnak átváltoztatni több száz vagy ezer hold magasparti földet, hogy cserében a sokkalta nagyobb kiterjedésű lápi földeket mentesitsék az árviztől, éppen ugy fogják később a csatorna baloklali töltésével a jobb oldalon fekvő területekre szoritani az esetleges kitört árvizet, mely most akadálytalanul lefut a lápba. A Szamosba vezető csatorna létesitése esetén tehát az a veszedelem és károsodás, mely a jelenlegi helyzet épségében tartása mellett a lápi területeket fenyegetné, mesterségesen át lesz helyezve soha nem látott területekre, még pedig minden kárpótlás nélkül. Azon elvnél fogva, hogy a jónak legnagyobb ellensége a jobb, lehet mondani, hogy a rossznak legnagyobb ellensége a kevésbé rossz. Hiszen a társulat is csak azért akarja az «J» csatornát készittetni el, mert sokkal kevesebbe kerül, mint a kérdéses patakoknak a Krasznába való vezetése. Nem lehet tehát az «Л» csatornára vonatkozó észrevételeinket befejeznünk, mielőtt a «6

Y» betű alatt ismeretes csatornáról is ne szólottunk volna néhány szót. Ezen csatorna ellen két kifogást hallottunk emeltetni. Egyik az, hogy jóval drágább az «Л» csatornánál, másik az, hogy műszakilag is hátrább áll ennél. Azt hiszszük, hogy ha a társulat mindazon költségeket jól megfontolja, melyekbe a csatorna által hátrányos helyzetbe hozandó területeknek biztositása kerül, valamint azon kárpótlások összegét is, melyre az